Miként arról a Hetek tavaly októberben elsőként beszámolt, közel 300-ra tehető a hazai kórházakban hagyott csesemők száma, akiknek a helyzete – már csak különlegesen érzékeny életkoruk miatt is – azonnali beavatkozást igényelne. Olyan kisbabákról van szó, akiket a szüleik magukra hagynak, vagy éppenséggel nem vihetnek magukkal, mert a védőnő jelzi, hogy az otthoni körülmények közé nem engedhető haza a gyermek. A jelenség nem új keletű és meglehetősen összetett, elsősorban a nyomorra, a szerfüggőségre, a fogamzásgátlás hiányára, illetve a 10-11 éves korban elkezdett szexuális életre, s általában a szocializáció és a humánpolitika komoly hiányosságaira vezethető vissza.
A kórházaknak az intézményben hagyott csecsemőkről értesíteniük kell a gyermekvédelmi szakszolgálatot, illetve a gyámhatóságot.
A szakszolgálat feladata lenne a kisbabák azonnali elhelyezése nevelőszülőknél, csakhogy nincs férőhely, és egyébként is kevesen vállalják újszülöttek befogadását. Ennek fő okát abban látják a szakemberek, hogy a kisbabák ellátása speciális feladat, minden értelemben teljes embert kíván, nem beszélve arról, hogy egy nevelőszülőnek egyéb munkáit feladva gyed-re kell mennie ahhoz, hogy napi 24 órában az újszülött mellett lehessen.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2024.10.11. (XXVIII/41)
