Korábban annak jártunk utána, hogy a karanténidőszak hogyan hatott az esküvőkre, most pedig körbekérdeztük azokat a kismamákat, akik a vírusidőszakban várják első gyermeküket, vagy éppen ezekben a hónapokban szültek. Hogyan élték meg rendkívüli körülmények között az amúgy sem mindennapos élethelyzetet? Be tudtak-e szerezni minden szükséges eszközt, ruhát; és hogy zajlottak a kórházi vizsgálatok?
Interjúalanyaik közül ketten az első gyermeküket várják, harmadik megszólalónk pedig éppen a kijárási korlátozások idején szülte meg férjével közös harmadik gyermeküket. Szülészorvost is bevontunk a körkérdésekbe egy zuglói kórház szakosztályáról, hogy meséljen a színfalak mögül: az ő mindennapi munkájuk hogyan alakult át ez idő alatt?
„Szerencsések vagyunk abból a szempontból, hogy augusztusra vagyok kiírva: a karanténidőszakhoz kapcsolódó problémák várhatóan már kevéssé érintenek, mire szülni fogok” – kezdi a beszélgetést egy fővárosi fiatal kismama, akit a munkahelyén értünk utol. „A plusz kihívásokat jól szemlélteti az az epizód, amikor elolvastam egy körlevelet, amit minden várandós anyukának kiküldtek, hogy aki ekkorra és ekkorra van kiírva, készüljön fel: kötelező módon mindkét szülővel csináltatnak egy COVID-tesztet, ami fejenként 25.000 Ft-ba kerül, és az összeg felét nekik kell kifizetni. Ez például a házaspárnak egy váratlan plusz kiadást jelentett, és bizonytalan volt az is, hogy megvalósulhat-e ebben az időszakban az apás szülés. Nemcsak anyagilag volt megterhelő a tesztelés: el lehet képzelni, hogy valakinél már megindult a szülés, de még egy órát babrálnak azzal, mikor a kórházba érkezik, hogy regisztrálják, letesztelik, hogy COVID-negatív-e, megvárják az eredményét…”
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »