Mi, magyarok, akik oly sok éven át újból és újból vérünket adtuk a szabadságért, ismét demonstráltuk, hogyha bármi veszélyezteti azt, minden különbözőséget félreteszünk, és folytatjuk a forradalmi örökséget, egy emberként kiáltjuk:
Nem tűrjük, elég, ne tovább! Elhallgatni lehet bennünket, de elhallgattatni soha!
Az egység olyan erőteljes, gyönyörű demonstrációja volt ez, melyet lehetetlen figyelmen kívül hagyni, lesöpörni az asztalról. Ez a kiállás bátorságot, hitet és reményt támaszthat más nemzetek fiaiban is. Erre alighanem szükség is lesz, látva, hogy az Európai Unió a gyűlöletbeszéd és a diszkrimináció elleni küzdelem nevében egyre határozottabban igyekszik korlátozni a klasszikus emberi jogokat.
Vasárnap azonban kiderült: sokan vagyunk, akik ezzel nem értünk egyet. Sokan vagyunk, akik nem várjuk csendben a közelgő éjt!
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2022.02.18. (XXVI/7)
