Alapvetően a társadalom és a hallgatók részéről is az az elvárás az egyetemek felé, hogy az oktatók objektív tudásanyag átadására törekedjenek, illetve azokkal a témákkal kapcsolatban, amelyekről a tudományos életben vita van, a különböző álláspontok egyaránt bemutatásra kerüljenek. A világnézetileg semleges oktatásban nyilván az oktató véleménye is megjelenik, megjelenhet, de ez esetben is az ellenvélemény és más szempontok szabad kifejezése, a vita lehetősége is egyfajta alapjogként kell, hogy érvényesüljön.
Ezeket az elveket a legtöbb egyetem saját etikai kódexben rögzíti is. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem például előírja az alkalmazottai számára „az oktatási és kutatási tevékenység pártpolitikailag semleges végzését”, illetve megtiltja az „egyetemi infrastruktúrának pártpolitikai célra, világnézeti agitációra történő igénybevételét”. Ezen elvekből kiindulva vizsgáltuk meg azokat a hallgatói tapasztalatokat, amelyek az ország mintegy tucat egyetemének 20 karáról érkeztek be hozzánk.
Az egyetemistákat kérdezve kiindulásként arra voltunk kíváncsiak, hogy szerintük mennyire zajlik valós, objektív tények átadásán alapuló oktatás az órákon, és mennyire dominál azokon inkább az oktatók személyes véleménye, világnézete. A többség azt válaszolta, hogy szerinte az oktatók zöme törekszik a tárgyilagosságra, a kar nagy része ellenezné is, hogyha direkt világnézetet is átadnának az egyetemükön. Ha el is hangoznak ideológiai nézetek, azokat a legtöbbször nem kérik számon a vizsgákon – állítják többek között a MOME-nak és az ELTE jogi karának hallgatói is.