Öt- és tízéves koruk között a zsidó kisfiúk a Tóra nagy részét megtanulják kívülről. (Fotó: Shutterstock / PuzzlePix)
„A Biblia fontos könyv, de csak az egyik fontos könyv a polcon. Körülbelül négyezer vallás létezik a világon. Mind megpróbálja megválaszolni a megválaszolhatatlant” – ezt Székely Krisztina színházi rendező nyilatkozta néhány napja a 24.hu-nak. A Biblia-relativizálás ma divatos azok körében, akik szeretnék a nyugati civilizációt úgy beállítani, mint amelynek az egyedülisége csak abban áll, hogy olyan rendszerré tudta szervezni magát, amellyel el tudott nyomni más kultúrákat.
A tények azonban ezt nem támasztják alá: egyetlen más térségben sem sikerült évezredek távlatából folyamatosan fejlődő és fennmaradó civilizációs rendszert létrehozni, csak ott, ahol az a klasszikus görög természetismeretre és a zsidó–keresztény inspirációra épült. Az eredmények nem a semmiből jöttek létre: alapját az oktatás adta, amely gyerekkortól fogva spirituális és tudományos ismereteket igyekezett közvetíteni.
„A zsidó oktatástörténet egyik sajátossága, hogy az ókorban és a középkor nagy részében élesen eltért egymástól a fiúk és a lányok tanítása. A fiúkat ötéves korukban kötelezően iskolába íratták, ez általában tízéves korukig tartott. Ebben az időszakban egyedül a Bibliát tanították nekik, hétköznaponként reggeltől estig. Az első évben az írás-olvasáson volt a hangsúly, majd – a kor sajátosságainak megfelelően, hiszen egy közösség tagjai nem rendelkeztek önálló Bibliákkal – a kiválasztott szövegeknek a szó szerinti megtanulásával foglalkoztak” – mondta lapunknak Ruff Tibor filozófus.
Amíg élünk, zenélünk - Beszélgetés Fenyő Miklóssal a rock and rollról
A Made in Hungária című darab 75. előadásán »
Mi lesz az NB1 legértékesebb játékosával?
Interjú Tóth Alexszel, a Fradi válogatott középpályásával »
„Jézus Krisztus nem vonult nyugdíjba, Ő a Királyok Királya”
Ünnepi nagyinterjú Németh Sándorral 1. rész »