Az Európai Unió soros elnökségéről leköszönő Nagy- Britannia adott otthont az uniós vezetők kétnapos csúcstalálkozójának Cardiffban. A megbeszélésen ismét napirendre kerültek a szervezet visszatérő problémái: a tagállamok életét túlzott módon kontrolláló Európai Bizottság szerepe, az egyes országok hozzájárulása az EU költségvetéséhez és a közös valuta bevezetése.

Nem hozott áttörést a koszovói válság megoldásában Milosevic jugoszláv elnök moszkvai villámlátogatása. Borisz Jelcin ugyan még teljes sikerről számolt be telefonon Clinton amerikai elnöknek a tárgyalásokat követően, ám az Európai Parlamentben elmondott beszédében Tony Blair brit miniszterelnök megerősítette: teljes erővel folynak az előkészületek a NATO katonai beavatkozására.

Romániában sorozatban jelennek meg a leleplezések azokról a politikusokról, akik egykor a Securitate alkalmazásában álltak, vagy együttműködtek a kommunista titkosrendőrséggel. Az átvilágítás során – amelyet Magyarországtól eltérően Romániában nem a bíróság, hanem a sajtó végez – kiderült, hogy az RMDSZ egyik minisztere, Bárányi Ferenc is a beszervezettek között volt. A demokrata párti Adrian Vilau képviselőt pártja a külföldi hírszerzést felügyelő parlamenti bizottság elnökségére jelölte. Vilaunak azonban hamarosan vissza kellett lépnie, miután egy szemfüles újságíró kiderítette, hogy ő is bedolgozója volt a hírhedt Securitaténak. Bárányi Ferenc, a román kormány egészségügyminisztere – miután egy bukaresti bulvárlap őt is hírbe hozta a Securitatéval – sajtótájékoztatót tartott, amelyen elmondta: fiatal korában két határőr, abból a faluból, ahol ő akkoriban felcserként szolgált, többórás kihallgatás után revolverrel kényszerítette, hogy "az országhatár védelme érdekében" aláírjon egy kötelezvényt. Bárányi hangsúlyozta, hogy – bár nem árult be senkit – kész vállalni a felelősséget, és lemondani posztjáról. Radu Vasile miniszterelnök jelezte, hogy egy másik RMDSZ-jelöltet kíván az egészségügyi tárca élére. A bukaresti Ziua szerint ugyanebben a "cipőben" sántikál Corneliu Vadim Tudor szenátor, a szélsőséges nacionalista Nagy–Románia Párt elnöke is. A lap szerint Tudor 1981 nyarán kötelezte el magát a haza "szolgálatára", hogy információkat szolgáltat az "államot és a kommunista pártot fenyegető veszélyekről". A Nagy–Románia Párt aktivistái mindent megtettek, hogy a kompromittáló újságok mielőbb eltűnjenek a standokról, ezért kötegenként felvásárolták a lapokat. A nagy érdeklődésre való tekintettel, a Ziua újra leközölte az ominózus cikket. A pártelnök cáfolja a hírt és 2 milliárd lejes kártérítési perrel fenyegeti az újságot. A kiszivárogtatások miatt a Román Hírszerző Szolgálat nyilatkozatot tett közzé, miszerint a volt Securitate dossziékból több olyan titkos anyag került a sajtó révén napvilágra, amelyekhez 1989-90 között juthattak hozzá "avatatlanok". A hivatal sürgeti egy olyan törvényrendelet meghozatalát, amely szabályozná a titkos információkhoz való hozzáférhetőséget, és kérték az összes vezető politikus átvilágítását is.

Bill Clinton jövő heti pekingi látogatása során az egyik központi kérdés minden bizonnyal Tajvan lesz. Washington – Kína követeléseinek megfelelően – a "három nem" politikáját hangsúlyozza, azaz nem támogatja a "két Kína" politikát, nem ismeri el a szigetország függetlenségét, és nem járul hozzá Tajvan ENSZ-felvételéhez. Ennek ellenére Clinton valószínűleg nem lesz hajlandó beleegyezni abba, hogy leállítsa korszer? fegyverek szállítását Tajvan számára. Miután Kína 1997 nyarán visszanyerte Hongkongot, másfél év múlva, 1999 decemberében visszakapja Portugáliától Macaót is. Peking számára ezzel Tajvan marad a legfontosabb cél a területi követelések listáján. A múlt hónapban Csiang Cö-min kínai miniszterelnök az anyaországgal való újraegyesítés felgyorsítását sürgette. Bár Tajpej elutasítja a csatlakozási tárgyalásokat a Kínai Kommunista Párttal, a kapcsolatok normalizálása érdekében 1991-ben elismerte a pekingi kommunista kormányt. Az újraegyesítés érdekében Kína elméletileg négy lehetséges eszközhöz nyúlhat: választhatja a meggyőzés, a megfélemlítés, egy tajvani blokád avagy egy közvetlen katonai akció lehetőségét. Ami az első változatot illeti, Tajpej már kijelentette: elutasítja a Hongkong-típusú megoldást. Kína folytathatná jelenlegi politikáját is, azaz a tajvaniak megfélemlítésére irányuló rendszeres katonai gyakorlatok megtartását, ebben az esetben számolnia kell azonban a várható amerikai válaszlépésekkel. A tengeri blokád szintén nemzetközi kritikának tenné ki a kínai vezetést. Az Egyesült Államok Tajvan-politikája az elmúlt ötven évben többször is módosult. A koreai háború idején az amerikai hadiflotta védelmébe vette Tajvant, és 1954-ben az USA – a kínai tiltakozás figyelmen kívül hagyásával – védelmi szerződést írt alá Tajvannal. A kínai-amerikai kapcsolatok javulásával párhuzamosan 1979-ben Carter elnök visszavonta Tajvan diplomáciai elismerését. Amikor azonban a kínai haditengerészet 1996-ban – közvetlenül a szigetországban tartott parlamenti választások előtt – hadgyakorlatokat hajtott végre, az USA két repülőgép-anyahajót irányított a térségbe Tajvan támogatására. Az 1996-os incidens nyilvánvalóvá tette, hogy Peking kész katonai választ adni Tajpej függetlenségi törekvéseire. Szakértők szerint az Egyesült Államok hadserege tízszer erősebb, mint a kínai, ezért egy esetleges katonai összecsapás esetén abszolút tengeri és légi fölénnyel rendelkezne. Kérdés azonban, hogy az USA Tajvan segítségére sietne-e egy kínai támadás esetén? Washington jelezte, hogy nem segít Tajvannak a diplomáciai függetlenségi törekvései során, de amennyiben Kína Tajvan provokációja nélkül támad, akkor az amerikai hadsereg minden bizonnyal beavatkozna a konfliktusba.

Helyi idő szerint szerda délután Buenos Aires nemzetközi repülőterén az argentínai hatóságok átadták a horvát rendőrségnek Dinko Sakic volt usztasa táborparancsnokot, akit Zágrábban háborús bűnök elkövetésével vádolnak. A jasenovaci haláltábor parancsnokát többek között azzal vádolják, hogy személyesen is részt vett foglyok kivégzésében, s ő válogatta ki az internáltak közül a megsemmisítésre ítélt betegeket és öregeket, valamint a fogolyszökések miatti kivégzésekre is ő adott parancsokat. Sakic a háborút követően Argentínába menekült, és több mint ötven éven át háborítatlanul élt a Buenos Airestől 300 kilométerre délkeletre lévő Santa Teresita turistaparadicsomban. A jelenleg 76 éves férfi azt állítja, hogy ő nem parancsnoka, hanem csak igazgatója volt a jasenovaci lágernek, és amíg a táborban volt, az őrök és az adminisztratív személyzet egyetlen tagja sem nyúlt a foglyokhoz. Sakic, akit egy argentin tévétársaság leplezett le, csütörtök délután érkezett meg Zágrábba, ahol öttől húsz évig terjedő szabadságvesztéssel büntethetik. (MTI)

A Vereckei-hágón befejezetlenül maradt magyar honfoglalási emlékm? lebontását követelik kárpátaljai és galíciai ukrán nacionalista szervezetek. A több mint tíz tonna tömeg? vasbetontömb eltávolításának "szükségességét" Ivan Margitics, a kárpátaljai görög katolikus egyház püspöke vetette fel azon a megemlékezésen, amelyet az egykori Ukrán Felkelő Hadsereg veteránjai tartottak a Kárpátaljai Ukrán Néptanács nev? szervezet tagjaival. (MTI)

Az ötven évvel ezelőtt elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata világszerte több tízezer ember számára hatástalannak bizonyult – állította szerdán kiadott új éves jelentésében az Amnesty International emberi jogi szervezet. "A legtöbb ember számára a nyilatkozatban megfogalmazott jogok nem jelentenek sokkal többet egy csak papíron létező ígéretnél" – jelentette ki Pierre Sane, az Amnesty International főtitkára. Sane elmondta, hogy a Földön 1,3 milliárd ember napi keresete nem üti meg az egy amerikai dollárt, naponta harincötezren halnak meg alultápláltság és megelőzhető betegségek következtében, egymilliárd felnőtt pedig nem tud írni és olvasni. A világ országainak felében tartanak bebörtönözve embereket lelkiismereti okokból. Az Amnesty International 400 oldalas dokumentuma a legsúlyosabb visszaélések között említi, hogy Afrikában a nagy tavak vidékén 1997-ben is gyakoriak voltak a tömeggyilkosságok, és tovább romlott az emberi jogok állapota. A kongói kormány megakadályozta az ENSZ-vizsgálatokat az állítólagos mészárlásokkal kapcsolatban. Mexikóban szaporodtak a kínzások, "eltűnések", valamint a biztonsági erők és félkatonai szervezetek által elvégzett bírósági tárgyalás nélküli kivégzések száma. Kolumbiában több száz embert gyilkoltak meg a milíciák, és legalább 140 személy "tűnt el" őrizetbe vétel után. Afganisztánban több ezer embert vettek őrizetbe etnikai hovatartozásuk és "iszlámellenesnek" minősített viselkedésük miatt. A tálib kormányzat idején elterjedté váltak a kínzások és a kegyetlenkedések is. Kambodzsában a kormányerők több mint 43 gyanúsított ellenzéki személyt gyilkoltak meg egy júliusi puccsot követően. A jelentés elmarasztalja Oroszországot is a rendőrség és a katonaság által elkövetett rendszeres kínzások miatt. Ami pedig a Balkánt illeti: a boszniai háborút követően körülbelül 1,4 millió ember maradt menekült státusban. A közel-keleti térségben több száz jogellenes bírósági tárgyalásra került sor, és jelentősen megnövekedett a halálos ítéletek és a kivégzések száma. Iránban, Szaúd-Arábiában, Jemenben és az Egyesült Arab Emírségekben az elmúlt évben is széles körben gyakorolták az olyan kegyetlen és inhumánus büntetési formákat, mint a csonkítás, korbácsolás és a megkövezés – írja jelentésében az emberi jogi szervezet. (Pátkai Mihály)

Jasszer Arafat "hasznosnak és fontosnak" nevezte az Európai Unió vezetőinek a közel-keleti békefolyamatról kiadott közleményét. Az uniós csúcstalálkozó résztvevői felszólították Izraelt, hogy "ismerje el a palesztinok jogát az önmeghatározásra, és ne zárja ki az államalapítás lehetőségét", a palesztinokat pedig felkérték: ismerjék el Izrael jogát arra, hogy határain belül biztonságban éljen. Időközben Jasszer Arafat felkérte a Hamasz terrorszervezetet, hogy képviselője vegyen részt a palesztin kormány munkájában.

ŰA ciprusi görög kormány 1997 januárjában közölte, hogy légvédelmének megerősítésére 420 millió dollár értékben vásárolt föld-levegő rakétaelhárító rendszert az orosz Roszvooruzsenyije fegyverkereskedő cégtől. Ez a bejelentés pattanásig feszítette az indulatokat a térségben, mivel ez a radarvezérlés? rendszer nemcsak Ciprusra jelent veszélyt, hanem az izraeli és az amerikai légierő térségben tartózkodó egységeire is. Ankara állítása szerint az S–300-as rakétarendszer támadó fegyverként is használható, és a ciprusi török állam mellett Törökország déli területeit is veszélyezteti. A török kormány többször jelezte, hogy készek akár erőszakkal is megakadályozni a telepítést. Moszkvában időközben bejelentették, hogy június végén ciprusi katonák Asztrahán mellett az S–300-as rakétarendszerrel próbalövészeten vettek részt. Egy magas rangú orosz külügyi tisztviselő nevének elhallgatását kérve közölte, hogy a fegyverrendszer Ciprusra szállítását szükség esetén akár szállítógépekkel is meg tudják oldani. A ciprusi görögök mind nagyobb többsége támogatja, hogy a török fenyegetőzések ellenére is telepítsék az orosz rakétákat. A Gallup felmérése szerint a megkérdezetteknek mintegy 86 százaléka a helyesli a döntést, és csupán egynegyedük tart attól, hogy emiatt háború törhet ki Törökországgal.

Budapesten szeptembertől a taxiszolgáltatás alap- és kilométerdíját 200-200 forintban maximálják, az időarányos díj pedig 50 forintba kerül majd percenként – erről rendkívüli közgyűlésén döntött a Fővárosi Önkormányzat. A taxis érdekképviseletek ennél magasabb díjat szorgalmaztak, ezt azonban a hét közgyűlési párt közül egyedül az FKGP támogatta, amelynek képviselői 400 forintos alap- és kilométerdíjat javasoltak. (MTI)

Szeptemberben kezdődik a 211 új parlamenti képviselő átvilágítása – jelentette ki Hodászi Zoltán, az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzésére létrehozott bizottság elnöke. Az elmúlt négy év alatt a bizottság 600 ellenőrzést végzett.

Szöllősi Istvánné, a Pedagógus Szakszervezet főtitkára baráti jobbot nyújtott az új oktatásügyi miniszternek. Legalábbis ez derült ki azon a sajtótájékoztatón, melyen ismertették a szakszervezet állásfoglalását, illetve ajánlását az új kormány programjának elkészítéséhez. Elhangzott: Szöllősiné találkozott Pokorni Zoltán fideszes képviselővel, az oktatási tárca várományosával, hogy megpróbálja a kormányprogramot befolyásolni. Mint ismeretes, a PSZ azon szakszervezetek közé tartozik, amelyek támogatták a közelmúlt pedagógus-sztrájkját. A főtitkár asszony az aktuális problémák közé sorolta az önkormányzati törvény módosításának szükségességét. Mint mondta: ez az oka annak, hogy a közoktatási bérrendszer olyan, amilyen. Nyugtalanítónak tartotta továbbá a Munkaügyi Minisztérium megszüntetésének tervét, és a munkaügyi kapcsolatok államtitkári szint? kezelését. Fontosnak tartotta, hogy a Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsa (KIÉT) továbbra is fennmaradjon, mert – hangoztatta – nagy szerepe volt az elmúlt években a munkabéke fenntartásában. A szakszervezet továbbra sem helyesli a Nemzeti Alaptanterv (NAT) első és hetedik osztályban történő bevezetését, ugyanakkor különösen indokoltnak tartják az órakeret növelését. Itt utalt az idegen nyelv, ezzel együtt a nemzetiségi nyelv oktatására, valamint a testnevelésre. Ezek a tantárgyak a NAT-ban csökkentett óraszámban jelennének meg. Szöllősiné egyúttal együttműködést ajánlott fel Pokorni Zoltánnak, és mint elmondta, bízik a pedagógus- és szakszervezeti vezetői tapasztalatokkal rendelkező Pokorniban.

A választási időszakban hét panasz érkezett a rádió választási műsoraival kapcsolatban – mondta el Hajdú István, a Magyar Rádió Rt. elnöke. Az egyik bejelentő azt sérelmezte, hogy egy vitaműsor első tíz percében csak az egyik meghívott fél mondhatta el véleményét. Mint utóbb kiderült: a másik vitapartner éppen ennyi időt késett, s ezért nem tudott addig megszólalni. Egy másik elmarasztaló levél amiatt íródott, mert egy műsorban a Duna-kör aktivistáját a Zöld Alternatíva csoport szakértőjeként mutatták be. A panaszok közül "megfontolandóbbnak" a tőzsdei hírek kapcsán érkezett panaszt vette a rádió vezetése. Jelenleg is vizsgálják, miként lehet úgy tudósítani a tőzsdéről, hogy az ne kelthessen – illetve ne lehessen ráfogni, hogy kelt – negatív gazdasági folyamatokat. Évente egyébként mintegy 120 panasz érkezik. Hajdú négy ügytípust sorolt fel, melyekből az első a kabarék problémája: a Székesfehérvár, Rádió utcai romakilakoltatási ügy után a tíz éve folyamatosan játszott Csáti falugyűlés, pontosabban az Orsós Vendel szerepköre ellen érkeztek panaszok. A műsorszámot emiatt kénytelenek voltak megszüntetni. A másik a már említett tőzsdei hírek témaköre, melyben jelenleg is szakértőkkel konzultálnak. A jövőben azt is szeretnék konkrétabban megfogalmazni, hogy milyen – az államiakon túli – rendezvényt mondanak be, illetve túdósítanak. A negyedik eset, amely a közelmúltban egy énekkari darab miatt került előtérbe, a lelkiismereti okokból való munkamegtagadás kérdésköre. Az adott esetben a rádió énnekkarának 50 százaléka miután megismerte egy Baudleire-költemény szövegét, megtagadta annak eléneklését. Egyébként a február 17-én életbe lépett Közszolgálati Műsorszolgáltatási Szabályzat összeférhetetlenségi követelményeinek is eleget tettek. Többen, akik televízióknál is folyamatosan dolgoztak, a rádió elhagyása mellett döntöttek. Igaz, még többen voltak azok, akik inkább a televíziózásról mondtak le – mondta az elnök.

Úgy tűnik, a trónfosztást követően még csak most, néhány héttel a választási kudarc után kezd tudatosodni az MSZP számára, hogy a párt a továbbiakban nem fog tudni úgy működni, mint korábban. A jövőjét alapvetően meghatározó reformok, a megújulás immár megkerülhetetlennek látszik. A jelenlegi átmeneti időszakot a hatalomból való ki-, illetve az ellenzéki szerepbe való belépés határozza meg. A nem várt helyzet szokatlan életérzést idézhet(ett) elő a szocialista párton belül. Az abszolút többséggel való kormányzás után kénytelenek tudomásul venni, hogy egyre több ellenállással, akadályoztatással szembesülnek. A bizottsági tisztségek elosztása is ilyen hideg zuhany lehet. Az MSZP több mint 34 százalékos mandátumarányának megfelelően a bizottsági tisztségek egyharmadára tart igényt. Mindez az 59 bizottsági tisztségből 20-at, s ezen belül 7 elnöki és 13 alelnöki posztot jelent. Mint ismeretes, a Fidesz – MPP nem a szocialisták által várt elosztást ajánlotta. "Nem gesztust kérünk a kormányzópártoktól, hanem a választók akaratának az érvényesítését" – szögezte le legutóbbi sajtótájékoztatóján Kovács László frakcióvezető, aki szerint a bizottsági helyeket a parlamenti mandátumokkal arányosan kell elosztani. Lapzártánkig még csak annyi volt bizonyos, hogy az MSZP-frakció "nem enged a huszonegyből", azaz ragaszkodnak álláspontjukhoz. Ellenzéki pozícióból, új helyzetben, s új érvekkel. További szokatlan esemény, hogy a média is egyre keményebben bánik velük. Erre enged következtetni a BÁV Rt.-nek az MSZP-vel kötött bérleti szerződését kipellengérező cikk is, amely a közelmúltban jelent meg a Világgazdaság hasábjain. A választások utolsó heteiben a BÁV Rt. rekordgyorsasággal utalt át 15 millió forintot a párt számlájára egy 150 négyzetméteres raktárhelyiség bérleti díjaként. Ráadásul a piaci ár többszöröséért. A lap ezzel mintegy azt sugallta, hogy a vállalat a pénzzel a párt választási kampányát támogatta. A szocialisták kijelentették: a párttörvény előírásainak megfelelően adtak bérbe bizonyos raktárhelyiségeket a Bizományi Áruház Vállalatnak. Szerintük semmi jelentősége nincs annak, hogy a 15 milliós pénzügyi tranzakció véletlenül épp a választási kampány időszakában történt. A párttörvény nem tesz semmiféle olyan kitételt, hogy milyen napokon lehet bérleti szerződést kötni, illetve pénzt átutalni. Érvelni és magyarázkodni kellett. Ráadásul "belül is elindult valami": a korábbi házelnök, Gál Zoltán helyett a frakció Szili Katalin volt környezetvédelmi államtitkárt választotta meg a T. Ház alelnökének. Míg a frakcióvezetés Gált jelölte, addig a "bányász" Schalkhammer Antal "spontán" jelöltként Szilit javasolta a posztra. Gál Zoltán hosszan indokolta, miért lenne jó, ha ő tölthetné be a szocialistáknak járó alelnöki tisztet. Azonban – meglepő módon – Szilivel szemben Gál jelentős szavazatkülönbséggel alulmaradt. Nyilvánvaló, hogy e változás már az új idők jegyében történt. Mindenesetre látható, hogy az ezekre az ügyekre adott válaszok a jövőt kódolják: európai szociáldemokráciát vagy valami mást.(Hazafi Zsolt–Flaisz Endre)

Érdemi eredmény nélkül zárult az egyeztető tanácskozás a kecskeméti polgármesteri hivatalban a város vezetői és a Roma Polgárjogi Alapítvány, valamint a Phralipe Független Cigányszervezet képviselői között. A Polgárjogi Alapítvány által felvázolt koncepció megtárgyalását ígérte Katona László, Kecskemét polgármestere, de határidőt és újabb találkozót nem jelölt meg. A tanácskozás a Kecskeméten felépülő cigányvárosrész tervét vitatta meg. Mint ismeretes, Gaál István, az Építők \'89 Kft. ügyvezető igazgatója néhány hónapja azzal a tervvel állt elő, hogy a kecskeméti börtön mellett lévő telekre 160, egyenként 40 négyzetméter alapterület? sorházlakást építene a város három cigánytelepén barakklakásokban élő romák számára. Az építkezés során a szociálpolitikai kedvezmény, azaz a köznyelvben szocpolként élő támogatás mellett a város hozzájárulását is várnák, illetve a romák által felvett kölcsönöket is igénybe vennék. A vállalkozó az építés fejében megkapná a cigánytelepek helyét. Horváth Aladár, az RPA elnöke ismertette felméréseik eredményét. Kiderült: a romák nagy részének nincs annyi gyereke, hogy igénybe vehetné a szociálpolitikai kedvezményt. Az alapítvány szerint az összeköltözésre váró romák között komoly ellentétek vannak, ez veszélyeztetné a későbbi békét az újonnan felépített városrészben, és a kiszemelt terület maximum negyven lakás felépítésére alkalmas.

Az utóbbi időben a személyi igazolvánnyal való visszaélés bizonyos körökben megélhetési forrássá vált. Ezt mutatja az a tény, hogy Tatabányán több mint száz ilyen ügyet tárt fel a rendőrség. Mennyit ér a személyi igazolvány? Ezt valójában azok tudják, akik az okmány megszerzésére specializálódtak, ráadásul többnyire szervezetten.

Az elmúlt héten még mély hallgatás övezte a bűnügyi történetírásba tavaly bevonult rajkai kettős gyilkosságként ismeretes ügyet. A megyei rendőrfőkapitány, Bély László igen súlyosnak és nehezen felderíthető bűncselekménynek minősítette az esetet. Mint ismeretes, egy német férfi fedezte fel a tragédiát. A rajkai vasútállomás mögötti pénzváltóban Boglári Krisztina és Kutassyné Szilágyi Ilona holtteste feküdt. Midkettőjükkel több lövéssel végeztek. Az ORFK a tettes felderítéséhez nyújtandó állampolgári segítséghez egymillió forint nyomravezetői díjat is felajánlott – hasztalan. A környék lakosságát tovább izgathatta, hogy Kutassyné özvegyen maradt férje a vérdíjat idén május végén további egymillió forinttal megemelte. 1997 decembere óta készítette elő a rendőrség azt az akciót, melyben végül is elfogták a gyilkosság gyanúsítottjait. Nagy valószínűséggel állítható, ki volt a felbújtó, az elkövető és a bűnsegéd. Az öt letartóztatásba vett személy közül három mosonmagyar-óvári, egy pedig jugoszláv származású. Egy személyt a gyilkosság előkészítésében való részvétel miatt vettek őrizetbe.

37 fok. Főtt a fejünk Fotó: MTI