A Budapesti Értéktőzsdén folytatódott az átlagosnál magasabb forgalom melletti erősödés, a BUX 3 százalékos emelkedés után 9320 ponton zárt.
A hét bukását az év eleje óta árfolyamát megnégyszerező Brau produkálta, a cég részvényei egyetlen nap alatt 33 százalékot vesztettek értékükből, miután a Heineken tulajdonában lévő Amstel a törvényi minimumáron, 12 806 forinton tett vételi ajánlatot a cég részvényeire. A heti sikertörténetet a Graphisofté írta, az egymás után két jó negyedéves eredményt produkáló szoftvergyártó iránt a külföldiek érdeklődése is megnőtt, a vételi nyomás hatására több mint 12 százalékkal magasabbra röpítve a papír árfolyamát. A blue chipek között a Mol és a Richter teljesített kimagaslóan. Az olajrészvény a 6000 forintos ellenállást áttörve az 1998. évi 6100 forintos kibocsátási ára fölé tudott emelkedni, a hazai elemzők többsége által a jelenlegi árszinten már túlértékeltnek minősített Richter pedig ötéves csúcson zárta a hetet.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2003. 09. 12. (VII/37)
