Az első és legkézenfekvőbb lehetőség, hogy az adózó a korábbi évek veszteségeiből az adóévben saját döntése szerint csökkentheti adóalapját. A társaság lejárt követeléseire a lejárat időintervallumától függően 2–5, illetve 25 százalékos értékvesztést számolhat el adózás előtti eredményt csökkentő tételként. A behajthatatlan követelésekből szintén adóalap-csökkentő az a rész, amelyről a mérlegkészítés időpontjáig a számviteli törvény alkalmazásával megállapítható, hogy behajthatatlanná vált. Érdemes azonban tájékozottnak lennünk egyes adóalapot emelő tételekről is, hogy elkerülhessük a felesleges adóképződést. Amennyiben cégünk hatmillió forintnál drágább személyautót szerzett be, akkor a karbantartási, biztosítási költségekből és a terv szerinti értékcsökkenésből a hatmillió forintot meghaladó értékhányadra eső résszel növelni kell az adóalapot.
Ha cégünk a szokásos üzleti tevékenységen kívül eszközt értékesített az eszköz szokásos piaci értékének 90 százaléknál alacsonyabb áron, akkor a különbözet szintén növeli az adóalapot.
Feltétlenül érdemes körültekintően eljárnia a cégvezetésnek, amennyiben kapcsolt vállalkozással folytat szokásos üzleti vagy azon kívüli tevékenységet. Az adótörvény a kapcsolt vállalkozásokkal szemben alkalmazott árakra szigorúbb feltételeket ír elő, mint egyébként. Ezen társaságok körét (többnyire tulajdonosi átfedés) a társasági adótörvény értelmezi. Hasonlóan szigorúbbak az előírások a kapcsolt cégek közötti hitelek kamatmértékének megállapításánál.
A társaságok csökkenthetik adóalapjukat, amennyiben a tárgyév során szakközépiskolai tanulót, korábban szakmunkástanulót, munkanélkülit vagy megváltozott munkaképességűeket foglalkoztattak. Az év során elszámolható reprezentációs költségeknek az árbevétel 0,5 százaléka, míg a beszerzett képzőművészeti alkotásoknak az összes beruházási költség 1 százaléka szab határt. A törvény adóalap-kedvezményt biztosít közhasznú szervezetek, egyházak (külön törvényben meghatározott kör) és közérdek? cél támogatása esetére.
A kedvezmény az adomány teljes összegére kiterjed, amennyiben az nem haladja meg az adóalap 20 százalékát.
Számos kedvezmény beruházás-ösztönzési célokat támogat. Ezek közül legjelentősebb a mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezménye. Ez 30 millió forintig terjedhet az év során felmerült kedvezményezett tárgyieszköz-beruházás után.
Továbbá a jogszabály lehetőséget ad a jövőben tervezett beruházásaink céljából "adókímélő" előtartalékolásra. A fejlesztési tartalék képzésével az adózó csökkentheti adóalapját.
2003. 05. 16. (VII/20)
