HIV-pozitív árvák Nairobi közeléből. Senki sem látja a végét Fotó: Reuters
A pestis kórokozóit, a járványok megelőzésének és leküzdésének módját annak idején nem ismerte az ember; ma az AIDS-re vonatkozóan nem hiányzik a tudás, és megvannak a megelőzés, a gyógykezelés módszerei is – hiányzik viszont az az ötmilliárd dollár, amibe e módszerek alkalmazása évente kerülne.
Az AIDS kétségkívül a legkeményebb próbatétel lesz a 21. század közegészségügye számára. Ma a világ HIV-fertőzötteinek 96 százaléka a fejlődő országokban él, kétharmad részük (25 millió ember) Afrikának a Szaharától délre eső részén. Ott máris többen pusztulnak el az AIDS következtében, mint a tuberkulózistól és a maláriától együttesen.
A kór pusztításainak gazdasági és szociális következményei már abból megsejthetők, hogy a betegség főképp a húsz és negyven év közötti korosztályokból szedi áldozatait, vagyis a gazdaságilag és szociálisan leginkább aktívak közül. Nemzedékek során kialakult települések néptelenednek el, a kereskedelem és az ipar sorvadozni kezd az érintett területeken. És nemcsak a szegény, iskolázatlan falusi nép pusztul: a tanultabb rétegeket sem kíméli a vész, egyetemek és kutatóintézetek veszítik el szakembereiket. Malawi egészségügyi minisztériumában (!) már nincs olyan ügyosztály, melyről az AIDS ne vitt volna halálba több munkatársat. Namíbiában a mezőgazdasági minisztériumnak azok a külső munkatársai, akiknek az lenne a feladatuk, hogy a helyszínen szaktanácsokkal segítsék a szűkölködő parasztokat, munkaidejük több mint egytizedét gyászünnepségeken töltik, miközben a minisztérium alkalmazottai körében a halálozási ráta két év alatt a kétszeresére nőtt – amire az AIDS-en kívül nincs magyarázat.
Az AIDS egyedül tavaly több mint hárommillió halottat követelt a világon (ebből Afrikára kétmillió jutott); az újonnan megfertőződöttek számát napi tizenötezernél többre lehet becsülni. Afrikában naponta 5500 ember hal meg eme immunrendszeri baj következtében; Malawiban, Botswanában, Zim-babwéban már a felnőtt lakosság 20-25 százaléka HIV-fertőzött. Családok sokasága veszíti el kenyérkeresőit: Afrikában az AIDS már 10-12 millió gyermeket tett árvává, sokszor többszörösen is (ami azt jelenti, hogy az elhalt szülők árváit magukhoz fogadó rokonok, nevelőszülők szintén AIDS-ben pusztultak el).
"Nincs elég gyógyszer, orvosi felszerelés, szakemberhiány van mindenből! Hiába kiáltok, tombolhatok, beleőszülhetek – valami olyan program kellene, mely felrázza a politikusainkat!" – mondja Ganapti Bhat professzor, a zambiai Lusaka egyetemi kórházának vezetője. Nem egy felelős afrikai politikus közönyös, vagy nem mer szembenézni a valósággal, vagy fel sem ismeri. A Dél-afrikai Köztársaság államfője például azt hangoztatja, hogy a HIV-fertőzés nem függ össze az AIDS terjedésével, ami nyilvánvaló képtelenség. Ugyanakkor a Nevirapine nev? gyógyszert, amely meggátolja, hogy az AIDS-es anyáról a betegség a születendő gyermekre átterjedjen, a gyártó német cég ingyen is hiába kínálja a dél-afrikai kormánynak: még választ sem kap. Közben a viszonylag fejlett dél-afrikai gazdaságnak 2010-ig körülbelül 40 milliárd svájci frankkal egyenlő kárt okoz az AIDS által előidézett munkaerő- és szakemberveszteség.
Hasonló a helyzet más harmadik világbeli országokban is. Ma már az indiai népegészségügynek is az AIDS a legfőbb gondja. A Világbank ezzel összefüggésben az idei évre 40 millió dollárt bocsát csupán az indiai kormány rendelkezésére, ami az indiai egészségügyi költségvetés egy tízezrelékével egyenlő. A felnőtt lakosságon belül a fertőzöttségi arányszám 0,7 százalék (Indonéziában öt, Kínában hét tízezrelék). A fejlődő országok közül kedvezőbb a helyzet Brazíliában, ahol a fertőzöttek száma 0,57 százalék, viszont az egy főre számított átlagjövedelem 4350 dollár – csaknem tízszerese az indiainak. A rászoruló betegek gyógykezelése Indiában évi 1,3-2 milliárd dollárt emésztene fel – ötvenszer annyit, mint amennyit a kormány előirányoz ilyen célra. Ez az összeg egyébként az indiai bruttó társadalmi termék fél százalékát tenné csak ki, miközben az indiai atomfegyverprogram hasonló összegbe kerül.
Kicsoda Charlie Kirk, Trump titkos fegyvere?
A 31 éves evangéliumi keresztény influenszer, aki egyetemisták millióit mozgósította a választások előtt »
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »