A program nem titkolt célja, hogy már a 2020-as években képesek legyünk biztonsággal leszállni a kisbolygókon. Ilyen tudás birtokában az űrhajósok nem pusztán ásványi anyagok után kutathatnának az aszteroidák felszínén, hanem olyan képességeket fejleszthetnének ki, melyek által egy esetlegesen a Földet fenyegető égitest eltérítése is lehetségessé válna.
A NASA tervei szerint a következő évtized végére akár a Földtől 4-5 millió kilométerre található kisbolygókra is képesek leszünk embereket küldeni. Ez jóval meghaladja a Hold-küldetés távolságát, ami „mindössze" 382 ezer kilométer. Mindenesetre komoly kihívást jelent egy olyan „űrsziklán" történő landolás, ami a Nap körül körülbelül 80 ezer km/h sebességgel kering, gravitációval viszont - kis méretéből fakadóan - gyakorlatilag nem rendelkezik. A NASA által szemmel tartott kisbolygók közül egyébként 400 felett van azok száma, melyek akár el is érhetik a Földet, igaz, veszélyszintjük elenyésző.
Tim Peake őrnagy lesz az első brit űrhajós abban a NEEMO (NASA Extreme Environment Mission Operations - A NASA extrém körülmények között végrehajtott küldetése) nevű programban, melynek első gyakorlatát már 2001 októberében végrehajtotta a NASA, s melyet azóta újabb 14 követett. A szélsőséges körülményeket szimuláló programsorozatban az űrhajósok egy alig 13 méter hosszú, emellett igencsak keskeny, víz alatti kabinban töltenek egy-két hetet. Itt esznek, alszanak, innen hajtják végre víz alatti küldetéseiket (pl. fúrások, mintavételezések), hisz az űrből sem „ruccanhatnak" haza egy ötórai teára.