1998. 08. 08. (II/32)
Schmuck ellen Derce

Schmuck ellen Derce

1998. 08. 08.
Derce Tamás, jelenlegi polgármester független jelöltként indul az őszi önkormányzati választáson Újpesten, ugyanakkor egyaránt bírja a Fidesz vezette Polgári Szövetség, valamint az SZDSZ támogatását is. A mostanság szokatlannak tűnő helyzettel kapcsolatban Boruzs András, a helyi szabaddemokrata alapszervezet vezetője lapunknak elmondta: két éve működnek együtt a Polgári Szövetséggel. A közös jelölt személyében konszenzus alakult ki, egyébként pedig nem a Fidesz és az SZDSZ, hanem Derce Tamás és az SZDSZ megállapodásáról van szó. "Az SZDSZ-nek nem lenne kedvező, ha a kerületben induló szocialista Schmuck Andor jelöltségét támogatná, az elmúlt időszakban olyan kontextusban merült fel a szocialista jelölt neve, ami nem kedvező"– tette hozzá Boruzs. Mint ismeretes, Schmuck neve tavaly a Xénialáz-ügy kapcsán vált közismertté, majd a hetekben amiatt került újra előtérbe, hogy Újpesten a szocialista polgármester-jelöltségért Vajda Pál, jelenlegi főpolgármestert "győzte le". Ez utóbbi győzelem az MSZP egyes vezetőiben is megütközést okozott, hiszen a szavazást megelőzően több mint száz BIT-es lépett be az újpesti alapszervezetbe, és szavazott Schmuck javára. Mint Boruzs Andrástól megtudtuk, a szabaddemokraták központja jóváhagyta a döntést, nem gördít akadályt a jelölés elé. Boruzs szerint az SZDSZ-nek olyan középpárti szerepet kell felvállalnia, aminek mentén mind a két oldal felé nyitottnak mutatkozhat. Az októberben sorra kerülő önkormányzati választás megfelelő lehetőség erre. "Meggyőződésünk, hogy az SZDSZ nem fog megsemmisülni, mert képes olyan értékeket állítani a polgárok elé, amelyeket most nem képvisel senki. Az SZDSZ, mint liberális párt vákuumban van, mivel a Fidesz elindult jobbra. Mi egyedül maradtunk ezeknek az elveknek a mentén, így nem fenyeget a feloldódás veszélye, feltéve, hogy kitartunk a meggyőződésünk mellett. Márpedig minden jel arra mutat, hogy ez így lesz" – nyilatkozta Boruzs András.
1998. 07. 25. (II/30)
Csökken a sörfogyasztás

Csökken a sörfogyasztás

1998. 07. 25.
A 90-es évek óta folyamatosan csökken a sörpiac. 1992– 93-ra a söripar legnagyobb krízise állt be Magyarországon fennállása óta. Az akkori 13 százalékos visszaesés után egy szerény növekedés jelentkezett, de az továbbra is kérdés, hogy az erős verseny és a mérsékelt fizetőképes réteg mellett sikerül-e megállítani a sörfogyasztás hanyatlását Magyarországon. A Brau Union Hungária Sörgyárak Rt. a magyar piac dinamikusan fejlődő szereplője. Sikeres első félévet tud maga mögött az osztrák többségi tulajdonú társaság (73,1 százalék). Az rt. a soproni és a martf?i sörgyárban gyártott söreivel 1998-ban eddig jóval a piaci átlag feletti eladásokat ért el – jelentette be László Attila vezérigazgató-helyettes a héten tartott sajtótájékoztatón. A söripar Magyarországon az utóbbi években kemény küzdelmet folytat piacának megtartásáért. Az évről évre romló eladási statisztikák, az iparági adatok összességében 3-4 százalékos értékcsökkenést jeleznek, s a sörfogyasztás visszaesése eléri a 8 százalékot. 1989-ben nem kevesebb mint 12 millió hektoliter sört értékesítettek Magyarországon, 1998-ban azonban "mindössze" 7 millió hektoliter csúszott le a magyar polgárok torkán. A magyar sörpiacon – ahogy az a sajtótájékoztatón elhangzott – kiélezett a verseny, melynek a sörválaszték is oka, mind a mennyiség, mind a márka tekintetében. Ennek fényében a Brau Union Hungária Rt. nagy eredménynek tartja, hogy 1998 első felében növelni tudta forgalmát. Sikerük elsődleges okát László Attila az üzleti stratégiájukban látja. Az elmúlt években a kereslet – részben az árak emelkedése miatt – eltolódott az úgynevezett minőségi sörök irányából a világos sörök felé, s így a fogyasztói igények átstrukturálódását kellett követnie a részvénytársaságnak. Ezzel párhuzamosan a minőségi és a világos sörök között ma már jóval kisebbek a minőségi eltérések. Az egykor csupán olcsóságukkal hódító világos sörök csoportján belül megszületett egy új kategória, ami ugrásszer? minőségi javulást jelent. Ezen a kategórián belül az év sikersöre a Soproni Ászok. Ez az egykor jobbára csak Nyugat-Magyarországon ismert sör ma az egész országban népszerű. Az igazgatóhelyettes elmondta, hogy több mint egymilliárd forintos beruházással megváltoztatták e sörmárka minőségét és arculatát. Nem elhanyagolható része van persze a sikerben annak a reklámkampánynak, amelyet nagy tetszési indexe miatt az Év Kampánya címre jelöltek.
1998. 07. 25. (II/30)
OTP-részvénycsere

OTP-részvénycsere

1998. 07. 25.
Mint ismeretes, a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat mintegy 10 milliárd forint árfolyamérték? OTP-részvénycsomagot adott el. Ez az elmúlt hetekben egyetlen önkötés formájában cserélt gazdát a tőzsdén, egyben a bank 10 százalékos tulajdonának eladását jelentette. Az esemény mindenekelőtt azért keltette fel a figyelmet, mert az ügylet napokkal az önkormányzat államosítása előtt történt. Így a nyugdíjbiztosítási vagyont átvevő állam már nem lesz abban a helyzetben, hogy a legnagyobb magyar bank 10 százalékos részvénycsomagjával rendelkezzen. A társadalombiztosítási reformot vezénylő illetékesek "barátságtalan lépésnek" titulálták az önkormányzati akciót, amit ráadásul az sem indokolt, hogy a költségvetési törvény az év során 12 milliárd forintnyi vagyon értékesítésére kötelezi a nyugdíjbiztosítót, hiszen annak megszüntetéséig még csak az év fele telik el. Megfigyelők a szóban forgó bank menedzsmentjének új kelet? "biztonsági akcióját" sejtik az esemény mögött. Az OTP Bank története egyike az elmúlt évek gazdasági sikertörténeteinek. Az azonos technikával privatizált vállalatokhoz (Mol, Richter, TVK, Pick, Rába) hasonlóan az OTP részvényeit is túlnyomó többségében tőzsdei befektetőknek adták el, azzal az alapszabályban megfogalmazott előírással, hogy egyetlen részvényes sem szerezhet 10 százaléknál nagyobb tulajdonú részesedést. Ezek a vállalatok, amellett, hogy a részvényeik eladásából és alaptőke-emelésből bőséges és olcsó forrásokhoz jutottak, lényegében a korábbi menedzsmentjük tulajdonosi irányítása alatt állnak, akik – mint azt eredményeik mutatják – jól végzik a dolgukat. Ebbe a helyzetbe avatkozott bele az új kormányzat, amely a szétaprózott tulajdonosok között még nagynak mondható részvénymennyiségével megpróbálhatja a fontosabb társaságok vezetőit saját embereire lecserélni – ami nyilván nem találkozik a jelenlegi vezetés elképzeléseivel. Elemzők szerint hasonló okokat sejthetők az új társasági törvény módosításával kapcsolatban az egyes tőzsdei cégek részéről megnyilvánuló kezdeményezések mögött is.
1998. 07. 25. (II/30)
Az új gazdaság

Az új gazdaság

1998. 07. 25.
Egy pár évvel ezelőtt a hagyományos bölcsesség úgy tartotta, hogy jóllehet az internet nagyon érdekes, gyakorlati haszna azonban csekély. Ma, amikor a Wall Street legdinamikusabb részvényei közé szinte egy csapásra berobbantak a Yahoo és az Amazon internetes cégek értékpapírjai, és a Dell komputercég napi 5 millió dollárért ad el számítógépeket honlapján keresztül, a virtuális valóság kezd a nemzetközi pénzvilág számára is egyre kézzelfoghatóbbá válni. Egy nemrég a Time magazinban közzétett felmérés szerint az Egyesült Államokban a fogyasztási cikkek online kereskedelmének volumene 2000-re eléri a 20 milliárd dollárt, ami az ez évi 6,1 milliárd dollárhoz képest 233 százalékos növekedésnek felel meg. A cégek között zajló nagykereskedelem pedig ennél is nagyobb ütemben növekszik. "Azt, amit ma gazdaságként definiálunk, hamarosan felülmúlhatja az új gazdaság" – véli az adatokat kommentálva Joe Carter, az Andersen Consulting nemzetközi gazdasági és vezetési tanácsadócég egyik társtulajdonosa. Ma egy átlag északamerikai már nem feltétlenül utazási irodával foglaltat repülőjegyet, nem ügynök közvetítésével vesz autót, és nem is utcai könyvesboltban kutat kedvenc könyvritkaságok után. A semmiből a dollármilliárdos kapitalizáció felé törő új internetes szolgáltató cégeket látva a régi nagyok sem maradnak tétlenek. A Disney cég a múlt hónapban vásárolta fel a világ harmadik legnagyobb web-keresocégét, az 1 milliárd dollárt érő InfoSeeket, hogy elkerülje a 230 éves Encyclopedia Britannica sorsát. A lexikoncég nemrég egész észak-amerikai terjesztőgárdáját szélnek eresztette, miután a havi 8 dollár 50 centbe kerülő internet alaposan megtépázta a több mint ezer dolláros, 32 kötetes m? iránti keresletet. Magyarországon azonban a szakértők véleménye szerint sem ettől, sem a sorban épülő bevásárlóközpontok csodjétől egyelőre nem kell tartani. Az ok nem csupán az, hogy egy internetezésre alkalmas számítógép ára szoftverrel és modemmel 150-200 ezer forint körül van. Drága a ma még többnyire telefonvonalakon folytatott internetes kommunikáció is, mivel a hazai telefontársaságok tarifarendszere az internethasználattól teljesen eltérő fogyasztói szokásokon alapul. Ebből következően az internetes kereskedelmet tekintve csak néhány kezdeményezéssel találkozhatunk Magyarországon. A szűk piacon nehéz eladni bármit is. A különböző felmérések és tapasztalatok azt mutatják, hogy a közönség a sokszor elítélt e-mailen keresztül folytatott reklámtevékenységen kívül mindenféle hirdetési formát érdeklődéssel fogad. Ugyanakkor az online marketing az ügynökségek számára járatlan út, ennek a m?fajnak a szabályairól keveset tudnak. A szakemberek az elektronikus kereskedelem alapproblémáját a fizetési technikák biztonsági hiányosságaiban látják. A gyér gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a csomagküldés drága és megbízhatatlan. A távvásárlás fellendülésére Magyarországon egyelőre még várni kell.
1998. 07. 11. (II/28)
Elsózott munkahelyek

Elsózott munkahelyek

1998. 07. 11.
Továbbra sem kapták meg a múlt havi fizetésüket a baranyai Sásd melletti pusztán dolgozó Életsó Kft. emberei. A februárban Pécsett bejegyzett társaság tisztes fizetést és stabil munkahelyet ígért a munkanélküliséggel küszködő térségben. A társaság rendbe akarta hozni és virágzó mezőgazdasági teleppé alakítani a pusztát. A fizikai és irodai munkával kapcsolatban mintegy 90 emberre tartott igényt és ennek érdekében a komlói munkaügyi kirendeltséghez fordult. A dolgozók – miután munkába álltak – csapdába kerültek, ugyanis fizetést alig-alig vagy egyáltalán nem kaptak, viszont a munkaügyi központba nem mehettek vissza, hiszen állásuk már volt, illetve van. Így a hatályos szabályozás szerint sem segélyhez, sem jövedelempótló támogatáshoz nem juthatnak. Az áldatlan helyzetre a mindszentgodisai polgármester és a komlói munkaügyi központ próbál megoldást találni. Bimbó István, az említett település polgármestere a Heteknek elmondta: a legjobb megoldásnak az látszik, hogy a dolgozók rendkívüli felmondással hagyják ott a céget, és akkor legalább a segélyt megkaphatják. Mint a polgármester hangsúlyozta: a vidéki munkavállalók elég kiszolgáltatott helyzetben vannak a munka hiánya miatt. A kistelepüléseken kevés a munkáltató, a hajdani termelőszövetkezetek sokhelyütt tönkrementek vagy létszámleépítést hajtottak végre. A magángazdák pedig ezt a munkásfelesleget nem minden esetben tudják foglalkoztatni. Mindehhez az is társul, hogy a munkaügyi központoknak a jogszabály szerint nincs lehetősége kiszűrni azokat a cégeket amelyek megfelelő anyagi fedezet nélkül folytatják tevékenységüket. A Munkaügyi Minisztériumban arról tájékoztatták lapunkat, hogy a sásdi eset egyedi. Igaz, vannak visszaélések a munkáltatói szférában, de általánosítani nem lehet az ilyen jelenségeket.
1998. 07. 04. (II/27)
Vitatott polgári program

Vitatott polgári program

1998. 07. 04.
"A kormány minden döntésénél az összes magyar polgár, az ország, sőt az egész nemzet érdekeit tartja szem előtt" – szögezte le Orbán Viktor kijelölt miniszterelnök a kormányprogram vitája során. Mint mondta: a szívéhez is közelálló ez a program. A megalakuló kormány kizárólag akkor válhat a szabadság kormányává, ha egyúttal a törvényes rend kormánya is – hangsúlyozta Orbán, miközben a legsürgetőbb feladatként a rendőrség megerősítését és a Büntető törvénykönyv szigorítását nevezte meg. Tűrhetetlen – szögezte le –, hogy becsületes családok kénytelenek lakatok és rácsok mögé zárkózni, ahelyett, hogy az állam zárná rács mögé azokat, akik veszélyeztetik az életet. Beszélt továbbá a családok helyzetéről, kiemelve, hogy a gyermekvállalás ne alacsonyodhasson gazdasági kérdéssé – ezért a leendő kormány a család kormánya is. Hosszan időzött a gazdasági, pénzügyi mutatók javulásánál, miközben felhívta a figyelmet a hazai és külföldi beruházások élénkítésének, a hazai kis- és középvállalkozások megerősítésének szükségességére. Kovács László, az MSZP vezérszónoka már azt is megkérdőjelezte, vajon kormányprogramnak tekinthető-e a vitatott "fogalmazvány". Hiszen – mondta a szocialista politikus – nem csupán a konkrétumok, az adatok és határidők hiányoznak a kormányprogramból, hanem a hogyan és miből kérdésére való válaszok is, melyek a kormány célkitűzéseit lennének hivatottak előmozdítani. A választási ígéretek jelentős részének és a tudatosan tett hamis ígéreteknek az elhagyása azonban mindenképpen pozitívum – szögezte le a szocialista frakcióvezető. Torgyán József kisgazda elnök kifejtette: házasságként élik meg a koalíciót. Amiképp a házasság többletjogokat és -lehetőségeket ad, ugyanígy a koalíció is, amelyet ki is kell használniuk. Cáfolta, hogy a Fidesz és a kisgazdapárt programja öszszeegyeztethetetlen. "A Torgyán-programból csak Torgyán maradt" – replikázott Kuncze Gábor szabaddemokrata frakcióvezető. Az ellenzéki politikus olyan koraszülöttnek ítélte a programot, amelynek elfogadását nem támogatják a szabaddemokraták – tette hozzá. A Magyar Demokrata Fórum frakciója szavazatával támogatja majd a polgári kormány programját – jelentette ki Balsai István, az MDF frakcióvezetője, kiemelve, hogy a polgári kormány programja és a minap beterjesztett parlamenti határozati javaslat visszaállítja a távozó kormány által szétvert családtámogatási rendszert. Elmondta: a közbiztonság megteremtését az MDF is a második legfontosabb pillérnek tartja. Egyetértenek azzal, hogy szigorítsák az egyes bűncselekmények miatt kiróható büntetések tételeit. A T. Ház emellett folytatta a családi támogatásokról és a tandíjrendelet módosításáról szóló törvényjavaslatok vitáját. A társadalombiztosítási önkormányzatok megszüntetéséről szóló javaslat vitájánál az MSZP-frakció kivonult, ezzel tiltakozva a javaslat puccs-szer? előterjesztése és tárgyalása ellen.
Miről szól a rádió

Miről szól a rádió

1998. 06. 20.
A választási időszakban hét panasz érkezett a rádió választási műsoraival kapcsolatban – mondta el Hajdú István, a Magyar Rádió Rt. elnöke. Az egyik bejelentő azt sérelmezte, hogy egy vitaműsor első tíz percében csak az egyik meghívott fél mondhatta el véleményét. Mint utóbb kiderült: a másik vitapartner éppen ennyi időt késett, s ezért nem tudott addig megszólalni. Egy másik elmarasztaló levél amiatt íródott, mert egy műsorban a Duna-kör aktivistáját a Zöld Alternatíva csoport szakértőjeként mutatták be. A panaszok közül "megfontolandóbbnak" a tőzsdei hírek kapcsán érkezett panaszt vette a rádió vezetése. Jelenleg is vizsgálják, miként lehet úgy tudósítani a tőzsdéről, hogy az ne kelthessen – illetve ne lehessen ráfogni, hogy kelt – negatív gazdasági folyamatokat. Évente egyébként mintegy 120 panasz érkezik. Hajdú négy ügytípust sorolt fel, melyekből az első a kabarék problémája: a Székesfehérvár, Rádió utcai romakilakoltatási ügy után a tíz éve folyamatosan játszott Csáti falugyűlés, pontosabban az Orsós Vendel szerepköre ellen érkeztek panaszok. A műsorszámot emiatt kénytelenek voltak megszüntetni. A másik a már említett tőzsdei hírek témaköre, melyben jelenleg is szakértőkkel konzultálnak. A jövőben azt is szeretnék konkrétabban megfogalmazni, hogy milyen – az államiakon túli – rendezvényt mondanak be, illetve túdósítanak. A negyedik eset, amely a közelmúltban egy énekkari darab miatt került előtérbe, a lelkiismereti okokból való munkamegtagadás kérdésköre. Az adott esetben a rádió énnekkarának 50 százaléka miután megismerte egy Baudleire-költemény szövegét, megtagadta annak eléneklését. Egyébként a február 17-én életbe lépett Közszolgálati Műsorszolgáltatási Szabályzat összeférhetetlenségi követelményeinek is eleget tettek. Többen, akik televízióknál is folyamatosan dolgoztak, a rádió elhagyása mellett döntöttek. Igaz, még többen voltak azok, akik inkább a televíziózásról mondtak le – mondta az elnök.
Aktuális hetilap
Kövessen minket!
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected]. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!