Ping úr és családja. Elégedettek a sorsukkal Fotó: Hetek
Polonyi Péter szakmája szerint Kína-kutató. Népszerűsítő munkákat írt és ír
e tárgyban, és 1995-től 1997-ig jelent meg az általa szerkesztett Távol-Kelet cím?
folyóirat. 1990-től van kapcsolata a magyarországi kínai kolóniával. Mint mondja:
egy történeti véletlen következménye az, hogy oly sok kínai jött Magyarországra.
Ez a véletlen pedig nem más, mint az 1989. június 4-i Tienanmen téri események. Akkor
és ott sok kínai számára úgy tűnt, hogy megszakad egy közel már tíz éve zajló
modernizációs folyamat. Azok, akik addig az átlagnál több pénzre tettek szert,
bizony megijedtek. Elkezdték keresni, hova is mehetnének. Magyarországot ez idő tájt
mint reformországot ismerték. (A kínaiak között máig él egy hiedelem, miszerint az
akkori magyar kormány hívta őket befektetőknek, de a Kína-kutató szakember szerint
ez nem állja meg a helyét.)
Kezdetben vala a csencselés
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
1998. 09. 12. (II/36)
