A készpénzellenes lobbi már a koronavírus-járvány előtt is komoly támogatói bázist tudhatott maga mögött. A világ számos országának kormányai igyekeznek gátat szabni a készpénz széles körű használatának: Dániában vagy Izraelben például egyenesen hivatalos kormányzati narratíva erősíti meg a készpénzmentes társadalom iránti törekvést. Más országokban különféle szabályozásokkal
maximalizálták a készpénzes tranzakciók összegét, Olaszországban például már magánszemélyek között is 1000 euró a készpénzes tranzakciók felső értékhatára. A készpénzfelvétel költségeinek megemelése szintén a digitális, ellenőrizhető fizetési módok felé tereli az embereket.
De mi is a probléma a készpénzzel? Amellett, hogy anonimitása lehetőséget ad a pénzmosásra és a terrorizmus finanszírozására, valamint a feketegazdaságnak is a mozgatórugója, a készpénz kivezetésében üzleti lehetőség rejlik: a Big Data világában a tranzakciók során keletkező adatok feldolgozásával komoly üzleti haszonra lehet szert tenni – márpedig az anonimitást biztosító készpénz nem generál ilyen adatokat.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2020.05.15. (XXIV/20)
