Az uniós tagállamok képviselői csütörtöktől újra összeülnek, hogy megtárgyalják, milyen módon finanszírozzák majd a koronavírus utáni új időszak gazdaságélénkítő programjait, illetve azt is el fogják dönteni, hogy melyik tagállam milyen mértékben részesedhet a forrásokból. A régi vita ezzel teljesen biztosan újra az asztalra kerül majd, ahol a „spórolós négyek”, azaz Ausztria, Dánia, Hollandia és Svédország amellett fognak kardoskodni, hogy a tagállamok kevesebb uniós támogatásban részesüljenek, a nettó haszonélvezők, azaz Olaszország, Spanyolország, Görögország, illetve a Visegrádi
Négyek tagjai pedig több forrást követelnek majd.
A spanyolok, akiket még mindig igen erősen sújt a koronavírus miatti gazdasági válság, azt terjesztik majd elő, hogy az uniós költségvetésbe bekerüljön egy 1,5 billió eurós helyreállítási alap, amely elsősorban vissza nem térítendő támogatásokat, és nem kölcsönöket adna azoknak az országoknak, amelyeket súlyosan megtépázott a koronavírus.
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »
2020.04.24. (XXIV/17)
