Néhány másodpercen múlt a háborús konfliktus kialakulása a Perzsa-öbölben
Irán „a terrorizmus első számú szponzora” és „a világ biztonságát
veszélyezteti” – szögezte le George W. Bush amerikai elnök az Egyesült Arab
Emirátusokban elmondott beszédében. Bush szerint az Egyesült Államoknak és arab
szövetségeseinek össze kell fogniuk és szembe kell nézniük a veszéllyel,
„mielőtt még túl késő lenne”. Az amerikai elnök beszédében elmondta: Teherán
terroristákat finanszíroz, a libanoni béke ellensége, megfélemlítő retorikát
alkalmaz szomszédaival szemben, felrúgja az ENSZ határozatait, és átláthatatlan
nukleáris programjával destabilizálja a térséget.
A Perzsa-öbölben a múlt héten lezajlott iráni provokáció szintén alátámasztani
látszik az amerikai elnök aggodalmait. A drámai percek során amerikai hadihajók
majdnem tüzet nyitottak az őket veszélyesen megközelítő és provokáló iráni
járőrhajókra. A hormuzi tengerszorosban történt eseményről félórás videofelvétel
is készült, amelyet a Pentagon a napokban nyilvánosságra hozott.
A héten Ehud Olmert izraeli miniszterelnök hasonló hangnemben szólt Iránról,
amikor leszögezte: Izrael nem tolerálhatja azt, hogy Irán nukleáris hatalommá
váljon. Kijelentésével egyértelművé tette: Izrael nem fog elzárkózni attól sem,
hogy katonai erőt vessen be Iránnal szemben, amennyiben ez szükségessé válik.
Az arab világon belül azonban Bush már hitelét vesztette – állítja számos
Közel-Kelet-szakértő. A térségben élők és vezetőik szíve már inkább Mahmúd
Ahmedinezsád iráni elnökhöz, mint a hitelét vesztett George Bushhoz áll
közelebb. „Az Egyesült Államok elfogadottsága az arab világon belül mélypontra
süllyedt, míg Irán – az egyedüli állam a Közel-Keleten, amely Washingtonnal
nyíltan konfrontálni mer – egyre népszerűbb” – állítja az al-Dzsazíra
hírügynökségnek nyilatkozva Seyed Mohammad Marandi egyetemi professzor.
Tagadhatatlan, hogy Washingtonnak mindeddig nem sikerült Iránt kriminalizálnia
az arabok szemében. Amikor felmerült egy esetleges katonai megelőző csapás
Teherán atomlétesítményei ellen, az arab világ egy emberként hördült fel az
ötlettel szemben. Sőt, több arab ország egyenesen szorosabbra fűzte kapcsolatát
Iránnal. Az Öböl-menti Együttműködési Tanács decemberi éves gyűlésére
Ahmadinezsád meghívást kapott, míg néhány héttel később a szaúdi Abdullah király
invitálta az iráni elnököt mekkai zarándoklatra.
Úgy tűnik, még Egyiptom is békejobbot nyújt a perzsák felé: huszonhét éve
először hangzik el a két ország között az, hogy ismét felveszik egymással a
diplomáciai kapcsolatot, és Kairóban újból megnyílhatna az iráni nagykövetség.
Az elmúlt hetekben az egyiptomi és iráni nagykövet találkozott is egymással.
Az amerikaiak szerint Irán az elmúlt időben még nagyobb szerepet vállalt az
iraki lázadók felfegyverzésében is. Az Irakban harcoló amerikai csapatok
főparancsnoka, David Petraeus tábornok kijelentette: drámaian megnőtt az
amerikai katonák elleni bombatámadások száma az országban. A támadásokat az
iraki lázadók iráni gyártmányú, úgynevezett EFP-bombákkal hajtják végre. Ez a
robbanószerkezet olyan lövedéket képes útjára bocsátani, amely tankok
páncélzatát is képes átütni.
Washingtonnal szemben a térségben sokan látják úgy, hogy Teherán mára
kikerülhetetlenné vált. „Irakról csak Iránnal összefüggésben lehet beszélni.
Irán szerepet vállalt Libanonban és Afganisztánban is, kapcsolatokat ápol
Szíriával és a palesztinokkal. Aki tehát megbékélést szeretne a térségben, annak
Iránhoz kell fordulnia” – állapítja meg Fahmy Howeidy egyiptomi Irán-szakértő.
2008. 01. 18. (XII/3)
