Izzó katlanná vált a moszkvai kollégium. Folyik a magyarázkodás Fotó: Reuters
Az okokról máris több verzió kelt szárnyra, a szándékos gyújtogatástól a robbantásig; a hivatalos magyarázatot a reggeli órákban a helyszínre látogató polgármester, Jurij Luzskov fogalmazta meg: eszerint az elektromos vezeték meghibásodása miatt keletkezett rövidzárlat okozta a tüzet. A média előszeretettel emlegetett három "bujkáló" afrikai diáklányt, akik esetleg szándékos gyújtogatással is gyanúsíthatók. Tény, hogy az ő szobájukból indult el a tűz; ők értesítették az intézmény gondnokát, és kísérelték meg az oltást – majd amikor ez nem sikerült, elmenekültek a helyszínről. Utóbb egyikük mégiscsak előkerült, ki is hallgatták, azonban a gyújtogatás vádja egyelőre nem nyert bizonyítást. Az egyetem és az oktatási minisztérium vezetői most kétségbeesetten bizonygatják, hogy az épületben minden a legnagyobb rendben volt. Ehhez képest más források arról számolnak be, hogy a 2003 májusában történt tűzvédelmi ellenőrzés során feltárt hiányosságok miatt az egyetem illetékes vezetője felszólítást kapott azok pótlására, majd miután ez nem történt meg, bírság kiszabására is sor került. Úgyhogy a szándékos gyújtogatás verziója jócskán könnyítene az "illetékesek" helyzetén.
Ennél jóval valószín?bb azonban, hogy a tragédia a tűzvédelmi előírások figyelmen kívül hagyása, azaz hanyagság, gondatlanság – az ország helyzetét amúgy általában is jellemző kuszaságok – miatt történhetett meg. A kollégiumnak 272 lakója volt, sokan családjukkal együtt laktak itt; a szovjet időkben megszokott fegyelmet egy sajátos "bazári" hangulat váltotta fel, a soknemzetiség? (több mint száz országból érkezett) diákok szobáiban a zsebkendőtől a kábítószerekig mindent be lehetett szerezni. A folyosók, átjárók nagy részét csomaghegyek torlaszolták el, jelentősen akadályozva a közlekedést. Az egyetlen használható lépcsőház tragikus módon éppen a három afrikai lány által lakott 203-as szobával szemben helyezkedett el, így a tűz rögtön a fő menekülési útvonalat zárta el. Ezenkívül nem volt sem tűzjelző berendezés, sem hangosbeszélő – igaz, nem tisztázott, hogy milyen nyelven értesítették volna a lakókat, akik még nem nagyon tudtak oroszul.
Rövidzárlat okozta robbanásról is volt szó az első vizsgálatok után, persze biztosat még senki nem tud mondani. Az internetes fórumokon véleményt nyilvánítók között sokan az újjáéledő orosz szélsőjobbosokra,
rasszista, neonáci körökre gyanakodnak; konkrét bizonyíték természetesen erre sincs. A vizsgálatok még folynak – a tragédiát túlélő diákokat pedig, azonkívül, hogy pszichológusok segítik a szörny? élmények feldolgozásában, más kollégiumokban helyezik el.
2003. 11. 28. (VII/48)
