Vajon a bizottság kiküldését A születés templomában az elmúlt három hétben lezajlott események ösztönözték-e, ahol közel kétszáz palesztin fegyveres szállta meg a kereszténység legszentebb helyét, durván megsértve a semlegességét és szentségét védő nemzetközi jogot, személyes szabadságától fosztva meg az ott tartózkodó szerzeteseket, és túszul ejtve polgári személyeket, kifosztva a templomot, elrabolva az arany kereszteket, és súlyosan megrongálva az imakönyveket? Sajnos nem, pedig Kofi Annan mindent tud az ott történtekről, amit néhány napja azok az örmény szerzetesek is megerősítettek, akiket az izraeli katonák segítettek a templomból való szökésben.
Vajon a nemzetközi szervezet elit testülete az elmúlt 22 hónapban folyó súlyos palesztin terrort akarja-e megvizsgálni, amelynek közel ötszáz izraeli polgári személy esett áldozatul, és amelyben több mint négyezren sebesültek meg? A polgári lakosság ellen elkövetett népirtásokat, mint például a diszkózó fiatalok lemészárlását Tel-Avivban, vagy a netanjai Park Hotel báltermében a széderestét ünneplőket? Hiszen valóban itt lehetne a vizsgálat ideje. Izrael óriási mennyiség? dokumentumot gyűjtött össze a népirtás és az emberiség ellen elkövetett bűnök felelőseiről. Bár a dokumentumok egyértelműen a Palesztin Hatóság, Jasszer Arafat és helyettesei, Fuad Subaki és Marvan Barghouti felelősségét bizonyítják a népirtásban, a Biztonsági Tanács fittyet hány Arafat és társai rémtetteire. Pedig Kofi Annan és a nagyhatalmak képviselői mindent tudnak erről.
Ha nem ezek miatt döntött úgy a Biztonsági Tanács, hogy vizsgálóbizottságot küld ki, akkor mi miatt? A közel ötszáz civil izraeli hidegvérrel való lemészárlása ezt nem érdemelte ki, ám az elkövető Arafat vádjára, miszerint a dzseníni táborban az izraeli hadsereg "tömegmészárlást" hajtott végre, a testület azon nyomban tényfeltáró bizottságot küldött ki. Ehhez persze Izraelnek is hozzá kellett járulnia, és Ariel Saron – némi huzavona után – beleegyezett a bizottság fogadásába. Az Egyesült Államok ugyanis azzal fenyegette meg Izrael miniszterelnökét, hogy amennyiben nem mond igent, akkor nem vétózza meg a BT további, e kérdésekben hozandó és még súlyosabb következményekkel járó határozatait.
Arafat vádja vérvád, amelynek semmilyen ténybeli alapja nincsen. A dzseníni tábor a palesztin terror fő fészke volt. Innen indultak el nagy számban az öngyilkos merénylők, az autonómia öngyilkos halálgyára itt működött. Súlyos összecsapások folytak az izraeli hadsereg és a palesztin fegyveresek között. Ezt bizonyítja, hogy a harcokban huszonnyolc izraeli katona halt meg, míg az összes többi hadműveletben mindöszsze tizenkettő. Izrael csak korlátozott hadieszközöket alkalmazott, hogy elkerülje a palesztin polgári lakosság bántalmazását. Szabad elvonulást ígért a fegyverteleneknek, és a harc közben többször is egyoldalú tűzszünetet hirdetett a sebesültek elszállíttatására. A palesztinok azonban nem tartották magukat a tűzszüneti felhíváshoz, sebesültjeiket elvéreztették, és a fegyverrel a kezükben meghaltakat nem engedték eltemetni. A vérvád alapjául hamis tényeket fabrikáltak egy sosem volt tömegmészárláshoz. Céljuk, hogy a nemzetközi közösség Izraelt és politikai vezetését háborús bűnösnek nyilvánítsa, és a térségbe nemzetközi békefenntartó erőket vezényeljenek a palesztin polgári lakosság védelmére. A meghallgatandó palesztin tanúk – az előre megírt forgatókönyv szerint – erősítik majd meg a "tömegmészárlás tényét", a bizottság pedig ennek megfelelően hozza meg döntését. Remélhetőleg meghallgatják az izraeli hadsereg tanúit is, és megnézhetik a hadsereg által a hadműveletekről készített filmet is. Ám a bizottság elfogultsága nyílt titok. Hiszen ha nem érdemesítették vizsgálatra Arafat népirtásban való felelősségét, de azonnali tényfeltárást rendeltek el egy sosem volt mészárlás ügyében, akkor tisztában lehetünk azzal, menynyit érnek szemükben az izraeli tanúvallomások, és a film tanúsága maga.
Izrael legutóbb felfüggesztette hozzájárulását e bizottság fogadásához, mivel Kofi Annan annak összeállításában nem tanácskozott Izraellel, és katonai szakértők helyett politikai személyiségeket nevezett ki tagjai közé. Köztük volt a Vöröskereszt nemzetközi osztályának elnöke, Cornelio Sommaruga, aki az izraeli testvérszervezet felvételét arra hivatkozva akadályozta meg idáig, hogy a Dávid Pajzsa éppúgy tiltott jel, mint a horogkereszt. A bizottság funkciója ugyanakkor nincs egyértelműen kijelölve. Izrael attól tart, hogy a tényfeltárás időközben jogi vizsgálattá alakul. Az Izrael és Kofi Annan közötti fő probléma azonban a nemzetközi szervezet végzetes elfogultsága: hogy a valóságos népirtást figyelmen kívül hagyja, miközben a hamis vérvádra azonnal lép.
2002. 04. 26. (VI/17)
