Az amerikai elnök elsődleges célként tűzte maga elé a nemzetközi egység megteremtését az Afganisztán ellen intézett katonai csapások, illetve a terrorizmus leküzdésére hirdetett, szélesebb kör? harcának támogatására. Sanghaji látogatásának első napját ennek érdekében azzal töltötte, hogy kissé "elhanyagolta" a vendéglátójával lezajlott tárgyalásain felmerült vitás kérdéseket. A kínai államfővel tartott közös sajtóértekezletén említést sem tett a Peking által ellenzett rakétavédelmi tervéről, futólag tért csak ki a nézetkülönbségekre Tajvan kérdésében, és ugyancsak röviden szólt a kínai haderő nagyarányú fejlesztéséről, valamint a távol-keleti birodalomnak a szakadárokkal szemben tanúsított bánásmódjáról. Tájékozott illetékesek szerint a két vezető zárt körben lezajlott első találkozóját ennek ellenére sem lehetett volna szívélyesnek minősíteni. Mi sem bizonyította ezt ékesebben, mint az, hogy Csiang Cö-min egyszerűen figyelmen kívül hagyta az egyik tudósító kérdését: vajon Kína támogatja-e az afganisztáni hadműveleteket.
Vasárnap került sor a Bush–Putyin találkozóra. Kormányilletékesek a megbeszélés előtt úgy nyilatkoztak, hogy az amerikai államfő írásban nyújtja át orosz kollégájának az Egyesült Államok álláspontját, amely erőteljes figyelmeztetést tartalmaz: amennyiben az év végéig nem jön létre egyetértés az ABM-szerződést illetően, Washington hivatalos közleményt fog átnyújtani, leszögezvén, hogy a kötelező hathónapos várakozási idő után szándékában áll felmondani az egyezményt. Bush és Putyin közölte: megegyezésre tud jutni az 1972-es ABM-szerződés módosításának ügyében. Az Egyesült Államoknak ez megadná a lehetőséget, hogy kísérleteket folytasson rakétavédelmi rendszerének kifejlesztése céljából, ugyanakkor teljesítené Moszkva kívánságát, és nem mondaná fel végképp az egyezményt.
2001. 10. 26. (V/43)
