Tudjman pártja, a nacionalista, jobboldali HDZ gondoskodott arról, hogy a választásokat
az ellenzéki pártok akarata ellenére december 22-re írják ki, számítva arra, hogy a
külföldi megfigyelők éppen karácsony előtt nem fognak eljönni, és így – mint már
a múltban is – vígan meghamisíthatják a választási eredményeket. Mivel Tudjman
elnök nem volt abban az állapotban, hogy a választási rendeletet aláírja, a horvát
parlament minden erejével azon volt, hogy egy olyan cikkellyel egészítse ki az alkotmányt,
amely az elnök "ideiglenes működésképtelenségéről rendelkezik". E hét szerdáján
meg is született az az alkotmányerej? rendelet, amely lehetővé teszi, hogy a köztársasági
elnököt ideiglenes akadályoztatása esetén a parlament elnöke helyettesítse tisztségében.
A kétharmados szavazattöbbséggel elfogadott törvényt azonnal kihirdették, így az már
életbe is lépett.
Az mindenképpen világos, hogy a kézi vezérlés tekintélyen alapuló rendszeréhez
Tudjman után nehezen lehet visszatérni. A vezér nélküli HDZ és a bénultnak tűnő
ellenzék mindenféle kalandot lehetségessé tesz. Nem szabad alábecsülni azonban a szélsőjobbos
horvát emigráció befolyását sem. Horvátországban tehát még meglepetések várhatók.
Tudjman, aki kommunista íróasztal-generálisból hith? katolikus és nacionalista vezér
lett, és aki a holocaustot relativizáló antiszemita írásával nemzetközi hírnevet
szerzett magának, arról álmodott, hogy Olaszországból hivatalos meghívást kap, erre
azonban nem kerülhet sor. A Vatikán, amely még Németország és Ausztria előtt
ismerte el Horvátországot, október végén meghívta Tudjmant a "Horvátország,
kereszténység, művészet és kultúra" cím? kiállításra, amelyet horvát költségen
rendeztek. Az olasz közvélemény ezt élesen bírálta, hiszen az Adria menti városokban
működő neves olasz művészekből egyszerűen horvátokat csináltak. A kiállítást
rendező horvát nacionalisták azonban még ezzel sem elégedtek meg, és a világutazó
Marco Polóból "származás és születés szerinti horvátot" csináltak. A vatikáni
beszélgetések alkalmából Horvátország belügyeiről, például a szerbek diszkriminációjáról
szó sem esett.
1999. 11. 27. (III/47)
