Gondoljuk el, hogy vakok visszanyerhetik látásukat, süketek a hallásukat, mozgáskorlátozottak újra járhatnak; felturbózhatjuk felfogóképességünket és memóriánkat, az Alzheimer- és Parkinson-kórnak pedig búcsút inthetünk; bármikor letölthetjük az emlékeinket és újra visszajátszhatjuk azokat; beszéd nélkül kommunikálhatunk akár más nyelvű emberekkel is; vagy a látható és hallható tartományon túl is láthatunk és hallhatunk; nem utolsósorban pedig egyetlen gondolattal magunkhoz hívhatjuk a legújabb Teslánkat. Mindehhez nem kell majd mást tenni, csak néhány ezer dollárért megvásárolni a Neuralink névre hallgató agyi interfészt, majd a pénzérme nagyságú eszközt egy robot beülteti a koponyánk alá, ahol a hajszálnál tízszer vékonyabb elektródákkal csatlakozik az agyunkhoz. Mindez nem egy sci-fi sorozat felvezetője, hanem a közeli jövő, ahogy Elon Musk látja. A világ harmadik leggazdagabb embere, aki előszeretettel fektet be futurisztikus, és egyben az emberiség életét megkönnyíteni szándékozó technológiákba, múlt héten már be is mutatta, hol tart a Neuralink fejlesztése.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2020.09.04. (XXIV/36)
