Szeretném felhívni a figyelmüket a Sueddeutsche.de portálon megjelent írásra, amely szorosan kapcsolódik a keresztényüldözésről szóló sorozatukhoz. Kálvin János és Luther Márton, úgy tűnik, nemcsak a Biblia lefordításában jeleskedtek, de hozzájárultak ahhoz is, hogy az analfabétizmus visszaszoruljon. Céljuk az volt, hogy minél több honfitársuk tanuljon meg írni és olvasni, így téve lehetővé azt, hogy maguk is olvashassák a Szentírást.
Ennek a folyamatnak egy „mellékhatásaként" a protestánsok körében magasabb képzettségi szint is kezdett kialakulni, többen kezdtek iparral foglalkozni, és kevesebben maradtak a földművelésnél. Az iparosodás viszont magasabb jövedelmet tett lehetővé, mint a katolikusok számára.
Sascha O. Becker, a Warwicki Egyetem professzora, a Coventryben található Globális Ökonómia Kutató Intézet helyettes vezetője egy tanulmányban foglalta össze, hogy a protestáns munkamorál és a katolikus területek korábbi képzettségi elmaradottsága összefüggésben lehet a jelenlegi gazdasági válsággal.
Pünkösd után: a karizmák titkai
Hogyan alakult a Szentlélek ajándékainak megítélése az elmúlt 2 ezer évben »
Átmenvén a siralom völgyén
Trianon túlélése és ami ebből következik »
Sávuot: a törvényadás ünnepének eredete
Az Ószövetség egyik legjelentősebb nemzeti és vallási ünnepe volt – de az Újszövetség egyik meghatározó eseménye is ezen az ünnepen történt »