Geológiai adottságainak köszönhetően a Kárpát-medence a világ ötödik leggazdagabb termálvízkészletével rendelkezik: a földkéreg itt mintegy 10 kilométerrel vékonyabb a világátlagnál. Ezt felfedezve a római telepesek már az ókorban – az egykori Pannónia területén – építettek ki fürdőket.
A honfoglaló magyarok is szívesen alakították ki településeiket meleg vizű források mentén. Később a keresztények szintén használták a gyógyforrásokat, mellé épültek kórházak és klastromok, többek között a mai Rudas fürdő helyén, ahol elsősorban leprás betegeket gyógyítottak. Nemzetközi hírnevet Zsigmond király uralkodásának idején szereztek a magyar fürdők és Mátyás király idején is virágzott a fürdőkultúra.
A török kori Magyarországról sok minden elmondható, csak a felvirágzás nem, a fürdőélet mégis bámulatosan fejlődött. Az ország több pontján is építettek fürdőt: Budán, Pécsett, Szegeden, Esztergomban, Szolnokon és Egerben igaz, ezek közül csupán az egri és néhány budapesti fürdő maradt fenn. A törökök kivonulása után fejlődésük meg is rekedt, csak a 18. század végén alakultak ki a vidéki gyógyfürdőközpontok, például Balatonfüreden, Hévízen, Parádon.
Amíg élünk, zenélünk - Beszélgetés Fenyő Miklóssal a rock and rollról
A Made in Hungária című darab 75. előadásán »
Mi lesz az NB1 legértékesebb játékosával?
Interjú Tóth Alexszel, a Fradi válogatott középpályásával »
„Jézus Krisztus nem vonult nyugdíjba, Ő a Királyok Királya”
Ünnepi nagyinterjú Németh Sándorral 1. rész »
Amíg élünk, zenélünk - Beszélgetés Fenyő Miklóssal a rock and rollról
A Made in Hungária című darab 75. előadásán »
Mi lesz az NB1 legértékesebb játékosával?
Interjú Tóth Alexszel, a Fradi válogatott középpályásával »
„Jézus Krisztus nem vonult nyugdíjba, Ő a Királyok Királya”
Ünnepi nagyinterjú Németh Sándorral 1. rész »
2018. 06.29. (XXII/26)
