A frank király egyik fő igyekezete a 476-ban megbukott Nyugatrómai Birodalom újjáélesztése volt. Az általa fémjelzett Karoling-reneszánsz csúcspontjaként
Imperator Romanum, azaz római császári címet kapott, amikor a pápa a Szent Péter székesegyházban megkoronázta a bizánci hatalom ellensúlyozásául.
Bár a Német-római Császárság hivatalosan csak 162 évvel később alakult meg, Nagy Károly „Európa atyjaként” az egyik főszereplője volt a kontinensünk középkorba való tényleges átlépésének és az államegyházi szisztéma kialakításának. Örökségébe tartozik az egységes pénznem bevezetése, az erőszakos térítés általi katolikus hegemónia, a jogrend megszilárdítása és Róma eszményének továbbéltetése.
I. Róbert (aki egy jeruzsálemi zarándoklata során halt meg) törvénytelen gyermekét, Normandia hercegét a londoni Westminsterben koronázták meg karácsonykor, ami a hastingsi ütközetben végleg meghódított brit szigetek fölötti uralmával komoly változást hozott Európa történelmébe.
Nemcsak hogy felépült a Tower és a windsori kastély ikonikus épülete, az óangol nyelv franciával való keveredése a ma világnyelvként funkcionáló angolt drasztikusan befolyásolta.
De ami még ennél is fontosabb: 1085-ben, szintén karácsonykor adta ki az úgynevezett Ítéletnapi könyvet, amely az angol birtokokat írta össze – a király feudális jellegű berendezkedése a középkori Európa nagy részének mintát adott, és évszázadokra determinálta milliók sorsát. Egyes (főleg brit) vélemények szerint
Vilmos hódítása egész Európa legnagyobb hatású, egy emberhez köthető tette volt a Római Birodalom bukása és a 20. század között.
1776 végére úgy tűnt, hogy az amerikai függetlenség álma elvész. Ám amikor George Washington karácsonykor 2400 katonával átkelt a jégzajlásos Delaware folyón az éj leple alatt, eljött a várva várt fordulat. A New Jersey állam területére jutott katonák Trentonban rajtaütöttek az ellenségen.
A győzelem innentől fogva megállíthatatlannak bizonyult, és ez vezetett el korunk legerősebb és legmeghatározóbb birodalmának, az Amerikai Egyesült Államok megszületéséhez.
Az amerikai szuperállamot majdnem végleg széttépte a polgárháború. A déli és az északi államok viszálya elsősorban a rabszolgatartás kérdése körül forgott.
Lincoln elnök végül sikerre vitte az uniót, de a hatalmi integrációt tovább erősítette, hogy az őt követő Andrew Johnson teljes és feltétel nélküli amnesztiát hirdetett mindenkinek, aki az Egyesült Államok ellen (a konföderáció oldalán) küzdött. A döntést és Johnson elnökségét máig sok kritika illeti.
Hirohito karácsonykor lett Japán császár, apja halála után. Hatvanéves uralma rengeteg vérontás mellett Japánt keleti nagyhatalommá avanzsálta. Amerika elleni véres küzdelmében viszont alul maradt, makacs döntései végül az atombombák bevetéséhez vezettek 1945-ben, ami a második világháború csendes-óceáni frontjának lezárását hozta magával.
Az Apollo–8-as elsőként utazta körbe a Holdat, ami az első gravitációs téren kívüli tudományos kutatásnak számít, amely során először készítettek a Föld egészéről és a Hold „sötét oldaláról” felvételeket.
Az asztronauták bejelentkezését sok millióan kísérték figyelemmel a televízióban, amely során felolvasták a Teremtés történetét, majd boldog karácsonyt és Isten áldását kívánták az űrből „mindenkinek a drága Földön”. Ez egyúttal a szovjetekkel folytatott űrverseny első komoly amerikai győzelme.
Afganisztán szovjet megszállása is karácsonykor történt. Az invázió döntő hatású: az Egyesült Államok és Szaúd-Arábia is támogatta az afgán mudzsahedek harcát az ateista, marxista hatalom ellen. A szaúdi támogatás a tálibok színre lépéséhez is hozzájárult.
Ezt használta ki Oszama bin Laden, aki az afgán határhoz közeli pakisztáni Peshawarból indította el véres kampányát, a globális dzsihádot. Miután 10 év múlva a Szovjetunió már csak történelem volt, a terrorvezér az utolsó megmaradt világhatalom, az Egyesült Államok ellen fordult.
A globalizáció egyik fő motorja, az internet elsőként 1990 karácsonyán került tesztelésre, amikor az első webszervert elindította az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN). Bár a világhálót eredetileg tudományos és katonai célokra fejlesztették, hamar globális szintű alkalmazást nyert, és a modern élet egyik alapeszközévé vált.
1991 karácsonyán a világ megdöbbenéssel hallgatta, hogy a glasznosztyot meghirdető Mihail Gorbacsov lemondott elnöki tisztségéről, ami másnap a szovjet rendszer széthullásához vezetett. Ezzel lezárult a hidegháború, és Amerika erősödött meg mint legfőbb birodalmi entitás a politikai porondon.
336: Az első feljegyzett karácsonyi ünnep Konstantin révén.
1000: Istvánt magyar királlyá koronázzák (vitatott dátum).
1741: Anders Celsius megalkotja a róla elnevezett hőmérsékletskálát.
1792: XVI. Lajos halálra ítélése, ami a francia forradalom egyik kiemelkedő fordulata.
1814: a genti békével lezárul az 1812-es brit–amerikai háború.
1818: Händel Messiásának premiere Bostonban.
1851: A washingtoni Kongresszusi Könyvtár 55 ezer kötete (közte Jefferson személyes gyűjteményének nagy része) megsemmisül egy tűzvészben.
1865: A Ku-Klux-Klan megalapítása. 1914: az első világégés borzalmaiban szenteste az ellenséges felek katonái (franciák, britek és németek) Belgiumban pár órára letették a fegyvert; a lövészárkokat „karácsonyi díszbe” öltöztették, gyertyát gyújtottak, karácsonyi dalokat énekeltek, együtt cigarettáztak, italoztak, egyesek még fociztak is. Aztán a közel százezer katona vezetőik parancsára visszatért saját frontvonalaihoz, és tovább lőtték egymást. Ez volt a 19. századi harci modor utolsó megnyilvánulása.
1951: Líbia függetlenné válása Olaszországtól.
1977: Begin és Szadat találkozása, ami az izraeli–egyiptomi békekötés első lépése. Ugyanezen a napon halt meg Charlie Chaplin.
1980: A Rendlesham erdei állítólagos ufóészlelés Angliában.
1989: Nicolae and Elena Ceaușescu kivégzésével lezajlik a román rendszerváltás.
hetilap
hetilap
hetilap
hetilap
