Úgy tudni, a holokauszt-túlélők még élő, utolsó nemzedékében az idő múlásával egyre erősebb a késztetés arra, hogy elmondják emlékeiket az utókornak. Ön ezt miként éli meg?
– Én mindig szívesen beszéltem, ha kérdeztek – csak régebben nem kérdeztek. Nem is volt fóruma ennek, és egészen a közelmúltig az érdeklődés sem volt túl nagy a téma iránt, vagy legalábbis én nem érzékeltem. Szóval nem rajtam múlott.
Talán a Holokauszt Magyarországi Emléknapjának a bevezetése is jobban ráirányította a figyelmet a túlélőkre.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »