A tavaszi ünnep eredete a zsidó nép történetének ősi gyökereire vezethető vissza: az nem más, mint ünnepi est az egyiptomi fogságból való szabadulás emlékére. Háromezer-ötszáz éves sikerét annak köszönheti, hogy megülése nagy családi lakoma keretében zajlik, aminek középpontjában egy izgalmas történet áll.
A történet, amit évezredek óta minden évben el kell mondani az új generációnak, egy nép, egy család és az egyén saját történelme.
Az ünnep eredeti neve elkerülést jelent. Az elnevezés a tíz csapás utolsó, drámai epizódjához kötődik: Isten pusztító angyalt küldött, és az végigvonult Egyiptomon.
Minden családban kioltotta az elsőszülött életét, de a zsidó házakat, amiknek ajtófélfáját és szemöldökfáját családonként egy-egy áldozatul leölt bárány vérével kentek be, elkerülte a csapás.