A birodalmak felemelkedéséről és bukásáról szóló cikksorozatunkban (legutóbb: Törékeny birodalmak. Hetek, 2018. február 9.) eddig olyan világhatalmakkal találkoztunk, amelyek érdekeiket a területük maximalizálával kívánták érvényesíteni. A globális birodalmak tetőpontját a britek érték el, akik a 20. század elejére a világ teljes szárazföldi területének közel egynegyedét birtokolták, a tengereken pedig még nagyobb volt a befolyásuk. Amikor a második világháború után Nagy-Britannia drámai gyorsasággal elveszítette gyarmatainak túlnyomó részét, vákuum keletkezett. A történelem addigi logikája alapján az összeomló birodalmak helyét egy új, terjeszkedő hatalom foglalta el. Az elmúlt 70 évben azonban mégsem ez történt.
Kívül tágasabb
Az nem volt kérdés, hogy az Egyesült Államok már jóval a második világháború előtt alkalmas volt arra, hogy messze saját határain túlra is kiterjessze befolyását. A közvélekedés szerint azonban Amerika mégsem élt ezzel a lehetőséggel, mert a nevezetes Monroe-doktrína („Amerika az amerikaiaké!”) alapján önként lemondott a terjeszkedésről. Ez a magyarázat azonban így biztosan nem állja meg a helyét.
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »
2018. 02.23. (XXII/8)
