Két tervezet került a testület elé. Az egyiket a konzervatív pártokat tömörítő Néppárt, a másikat egy négypárti – szociáldemokrata, liberális, zöldpárti és radikális baloldali – alkalmi koalíció készítette. A Néppárt javaslata sürgette volna az Európai Bizottságot, hogy „segítsen a magyar kormánynak megtalálni a megfelelő megoldást a felmerült aggályokra”, Budapestet pedig felszólította volna a párbeszéd folytatására a Bizottsággal.
A másik, végül többséget kapott négypárti előterjesztés készítői szerint eljött az ideje az európai uniós szerződés hetedik cikkelye szerinti eljárás megindításának Magyarországgal szemben, mert „rendszerszintű fenyegetés éri a jogállamiságot” Magyarországon.
A szövegben felszólítják a magyar kormányt, hogy változtasson a menekültügyi és a felsőoktatási törvény kifogásolt részein, illetve vonja vissza a civil szervezetekről szóló szabálytervezetet.
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »
2017. 05.19. (XXI/20)
