Az előadás egy nagyjából
10 perces promóvideóval indult, amelyben Irán 2015-ben elért eredményeit mutatták be. Ebben szerepet kaptak olyan hétköznapi események, mint a jobb sporteredmények vagy tehetségkutató show-k, de a videó büszkén és magabiztosan mutatott be katonai fejlesztéseket is. Szó esett például az ENSZ Biztonsági Tanácsának tilalmát megsértő, tavaly októberben tesztelt Emad típusú ballisztikus rakéták beszerzéséről, vagy az iráni flotta felszereléséről nagy hatótávolságú rakétákkal.
Ali Akbar Szalehi – aki egyébként volt Irán külügyminisztere is – az Iráni Atomenergia-ügyi Szervezet elnökeként az atomalku egyik főtárgyalója volt. Beszédét Magyarország hosszú méltatásával kezdte, kifejezve, hogy nekünk vannak a legrégebbi kapcsolataink Iránnal a térségben. Nyíltan beszélt az atomprogramról is, amit szerinte mindig is békés célokra akartak használni. Mint kifejtette, Irán szegény ország, ezért szüksége van az atomenergiára. Egy ’70-es évekbeli jelentés szerint az ország jóval a szükségletei alatti mértékben használ atomenergiát. Természetesen azóta a technikai fejlesztések és az iszlám forradalom miatt változtak a számok és az értékek is.
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »
2016. 02. 26. (XX/08)
