Hetek Univerzum
Indexen a gondolat
A cenzúra évezredei

Illusztráció( Forrás: Shutterstock/PuzzlePix)

Indexen a gondolat
A cenzúra évezredei
1999. 09. 11.
Cenzúra létezett már az ókorban is, igazi virágkorát azonban a középkori Európában élte. Először a Talmudot tartalmazó kódexek kerültek máglyára, majd ezeket követték reneszánsz szerzők, köztük Dante művei. A reformáció nyomán megindult Biblia-fordítások közül is számos kiadást ért hasonló sors. A gondolatszabadságot sokan sokféle indíttatásból igyekeztek korlátozni, különösen a XX. században. Cikkünk a moszkvai Kommerszant című hetilap összeállítása alapján készült. (1999. 09. 11.)

"Szavaimat a muzulmánok büszke népéhez intézem: a »Sátáni versek« ellenkezik az iszlám, a Próféta és a Korán tanításával, és mindazok, akik ismerve a könyv tartalmát, részt vettek annak kiadásában, halálra vannak ítélve" – hirdette ki Khomeini ajatollah tíz évvel ezelőtt, és lehet, hogy kissé elszámította magát.

Igaz, hogy a könyv írójának, Salman Rushdie-nak igencsak megnehezítette az életét: hosszú időn keresztül rendőri őrizet alatt, rejtőzködve volt kénytelen élni. Az is igaz, hogy a kiadók, fordítók, terjesztők számára is kellemetlen időszak volt: egyiküket meg is próbálták megölni. Igaz továbbá az is, hogy rekordot döntött azon államok száma, ahol betiltották. Mégis, mindezek ellenére azt lehet mondani, hogy a körülötte csapott nagy hűhóval főleg azt sikerült elérni, hogy a könyvből világhírű bestseller lett, a nem túl ismert, hindu származású brit íróból pedig sztár.

Gyanús szerzők

A cenzoroknak mindig is két fő fajtája volt: a naiv és a ravasz. Khomeini a naiv cenzor tipikus példája. Nézzük a ravaszokat. A Nyugat már sokkal régebben rájött, hogy a könyv nem ég el. Akárhány máglyát raktak az inkvizítorok Homérosz és Boccaccio műveiből, mégsem sikerült megszabadulni azoktól, csak a XX. század végére, és akkor is egészen más módszerek által.

Vegyük például a texasi állambeli Brunswick járást. Lakóinak kilencven százaléka számára Homérosz, Dante, Boccaccio, Molière neve nem mond semmit. Ennek oka pedig az, hogy néhány évtizede született errefelé egy rendelet, amely megtiltja minden iskolai és más könyvtár részére olyan művek tartását, mely sérti a jó ízlést, vagy legalábbis "gyanús". Az ilyen művek puszta említésével sem találkozni a tankönyvek lapjain.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Vissza a Hetek univerzumba
Aktuális hetilap
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected]. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!