Most mindenkinek, aki előfizet a Hetek nyomtatott verziójára, online előfizetést is adunk, amivel már csütörtökönként olvasható a friss újság és a teljes archívum is elérhető! Részletek: a Hetekben és a https://www.hetek.hu/elofizetes oldalon.
Mindenki legnagyobb meglepetésére a megszokottnál is hamarabb, már a második napon, a negyedik szavazási fordulóban sikerült megválasztania a konklávénak a katolikus egyház következő pápáját – ráadásul nem a várakozásoknak megfelelően, a volt vatikáni államtitkárt, Pietro Parolint, hanem egy mondhatni teljesen ismeretlen jelöltet, az amerikai Robert Francis Prevostot, Chicago bíborosát.
Ez már csak azért is hatalmas meglepetés, mert a neve egyetlen fogadóirodánál és sajtóorgánumban sem jelent meg esélyes jelöltként, lényegében egészen idáig nem is lehetett túl sok mindent tudni róla, ezért az alábbi podcast-adásban megpróbáltam összeszedni mindazokat az információkat, amelyek fontosak lehetnek a személyével kapcsolatosan.
Az egyik leglényegesebb újdonság Robert Prevosttal kapcsolatosan, hogy a személyében most először választott a katolikus egyház amerikai bíborost pápának. Elemzők szerint egészen eddig azért kerülték ezt, hogy ne legyen túl nagy hatalma és befolyása az Egyesült Államoknak, amely így is a világ vezető hatalma.
Az, hogy most mégis emellett döntöttek: két dolgot is jelenthet. Egyrészt Washington rendkívül komoly befolyását a vatikáni folyamatokra, másrészt egy olyan egyházi szándékot, amely Donald Trumpot az eddigi evangéliumi keresztény hátországától elszakítva inkább katolikus befolyás alá helyezné.
Már hónapok óta cikkeznek arról, hogy az amerikai elnök környezetében egyre több a katolikus tanácsadó, miniszter és kulcsember, XIV. Leó pápával ez a dominancia csak tovább erősödhet.
Persze a fordított eset is igaz lehet – miszerint a Trump-adminisztráció próbálta meg ilyen irányba befolyásolni a pápaválasztást, hiszen nagy visszhangja volt annak, hogy a Ferenc pápa halálát megelőző napon J.D.Vance katolikus hitű amerikai alelnök váratlan látogatást tett a Vatikánban, ahol pár percre találkozott a halálosan beteg egyházfővel is, valamint Pietro Parolin vatikáni államtitkárral folytatott bizalmas egyeztetést.
Washington számára nyilvánvalóan nem mellékes, hogy ki irányítja az 1.4 milliárd hívővel bíró katolikus egyházat. Ferenc pápával ugyanis több komoly vitája és csörtéje volt a Trump-kormánynak. De egyáltalán nem biztos, hogy Robert Prevosttal nem lesz.
Bár Donald Trump az elsők között gratulált az amerikai pápának a közösségi oldalon közzétett posztjában, amelyben nagy megtiszteltetésnek nevezte, hogy az Egyesült Államokból származó egyházfőre esett a választás, majd kifejezte, hogy alig várja, hogy találkozhasson XIV. Leó pápával, mert az nagyon jelentőségteljes pillanat lesz – egyáltalán nem biztos, hogy az izgatottság és öröm kölcsönös.
Prevost idén februárban komoly kritikával illette J.D.Vance amerikai alelnök Fox News-nak tett nyilatkozatát, amelyben azt állította, hogy egy keresztény vélekedés szerint sorrendben a családunkat, szomszédunkat, közösségünket, polgártársainkat, végül pedig a világ többi részét kell szeretnünk. A chicagói bíboros egy véleménycikket osztott meg az X-oldalán, amely arról szólt, hogy Vance téved, mert Jézus nem kéri tőlünk, hogy rangsoroljuk azt, hogy kit mennyire szeretünk.
A viszonylag ritkán posztoló bíboros egy másik cikket is megosztott nemrég, amely pedig Ferenc pápa amerikai püspököknek írt leveléről szólt, amelyben a tömeges kitoloncolásokra, deportálásokra reagált. Ebben a néhai pápa azt állította, hogy az emberi méltósággal szembemegy, hogy a Trump-kormányzat így bánik az illegális bevándorlókkal.
De még a megválasztása előtti utolsó bejegyzése is az volt Prevostnak, hogy megosztotta Rocco Palmo philadelphiai katolikus kommentátor üzenetét, amelyben Trump és az el-salvadori elnök kitoloncolással kapcsolatos egyetértését bírálta:
„Nem látjátok a szenvedést? Nem zavarja a lelkiismeretetek? Hogy tudtok csendben maradni?”
Egy másik posztjában a következőket kifogásolta: „Egyáltalán nem keresztény, amerikai vagy erkölcsileg védhető az a politika, amely elszakítja a gyerekeket a szüleiktől és ketrecekben tárolja őket. Ezt a mi nevünkben hajtják végre, és a szégyen mindannyiunkat terhel”.
2017 januárjában pedig az LMBTQ-lobbistának tartott James Martin jezsuita pap üzenetét osztotta meg, aki azt sérelmezte, hogy vajon kitiltják-e Trumpék az összes szíriai menekültet, azokat a férfiakat, nőket és gyerekeket, akiknek a leginkább segítségre van szükségük. Martin szerint ezzel erkölcstelen nemzetté válnak, Jézus pedig sír.
De Prevost már a 2016-os elnökválasztási kampány során is bírálta Trumpot, és megosztotta Timothy Dolan bíboros Washington Postban írt cikkét, amely azt üzente, hogy az akkori republikánus elnökjelölt bevándorlóellenes retorikája problematikus.
De George Floyd halálával és a rasszizmussal kapcsolatban is megszólalt – amerikai lapok elemzései szerint a COVID-lezárásokkal, a társadalmi távolságtartással és a fegyvertartással kapcsolatban is ellenkező állásponton volt, mint az amerikai elnök. A Trump-párti katolikus véleményvezérek annyi pozitívumot tudtak a számlájára írni, hogy regisztrált republikánus szavazó.
A bevándorlás témakörével kapcsolatban arra lehet számítani, hogy a jövőben is komoly konfliktusa lesz Washingtonnak és a pápának, ahogy Ferenc pápa idején is volt.
Úgy tűnik ugyanis, hogy Prevost folytatni fogja Ferenc pápa örökségét
Nagy vita volt a bíborosok között a konklávét megelőző napokban, hogy szabad-e folytatni a Ferenc pápa által meghatározott progresszív és liberális irányt a katolikus egyházon belül, vagy határozottan új, konzervatív vezetés mellett kell dönteni.
Úgy tűnik azonban, hogy beérett az előző egyházfő évek óta építgetett terve, és olyan jelöltre esett a választás, aki az ő világnézetét viszi tovább. Ferenc pápa ugyanis az elmúlt 12 évben összesen 163 bíborost nevezett ki, még a pápaválasztó korú 133 bíboros között is 108 olyan személy volt, akit ő jelölt ki és emelt fel (ilyen sok kinevezést időarányosan egy pápa sem hajtott végre előtte).
Talán nem is lehet annyira csodálkozni, hogy az ő ideológiáját erősítő, támogató bíborost sikerült végül kiválasztani.
XIV. Leó pápa már az első beszédében is sokat utalt Ferenc pápára, miszerint még a fülükben van az előző pápa gyenge, de bátor hangja, aki megáldotta még a halála előtt Rómát. A megemlékezés nem előzmény nélküli, hiszen Ferenc pápa volt az, aki gondosan egyengette Prevost egyházi karrierjét: 2014-ben egy perui egyházmegye apostoli kormányzójává nevezte ki, amivel püspöki méltóságra emelte, majd 2020-ban a callaói egyházmegye apostoli kormányzójává tette meg, 2023-ban pedig a Püspöki Dikasztérium prefektusává.
A bíborossá szentelése 2023 szeptemberében történt meg a Szent Péter-bazilikában. Elemzők szerint Ferenc pápa nagyon is tudatosan léptette egyre feljebb Prevostot – hogy növelje az ismertségét, láthatóságát és befolyását a potenciálisan közelgő pápaválasztás előtt.
Arra nyilván lehetett számítani, hogy az újságírók szinte azonnal felkutatják az új pápa teljes múltját, különösen az olyan érzékeny kérdésekben, mint például a szexuális visszaélések, zaklatások, bűncselekmények eltussolása, ami már évtizedek óta feszítik a katolikus egyházat. Korábban Ferenc pápától is azt várták, hogy ezt a problémát végre kezelni fogja, de vele kapcsolatban is az elmúlt napokban több újságcikk felvetette, hogy bizony ő is falazott néhány nagyon komoly bűnelkövetőnek a katolikus egyházon belül.
Két ilyen súlyos szexuális botrányban is felmerült Robert Prevost neve az elmúlt években.
Katolikus portálok írtak arról, hogy az egyházmegyéjében elítéltek egy papot kiskorúak sérelmére elkövetett visszaélés miatt, mégis egy általános iskola melletti rendházban helyezték újra el és még egy ideig papi szolgálatot is elláthatott. Prevost akkor már vezető pozícióban volt, de állítólag nem adott engedélyt erre az elhelyezésre, viszont az érintett pap nem az ő rendjéhez, azaz az ágostonos rendhez tartozott. Mindenesetre ez az ügy is felvetett Prevost felelősségével kapcsolatban kérdéseket.
Ennél súlyosabb ügy robbant ki 2022-ben a korábbi perui egyházmegyéjével kapcsolatban, ahol három kislány molesztálásával vádoltak meg két papot. Az ügy viszont lassan haladt előre és tisztázatlan volt a kimenetele is, ami komoly frusztrációt okozott még katolikus körökben is.
Az áldozatok szerint Prevost volt az, aki nem vizsgálta ki kellő alapossággal az eseteket, sőt, az ügy eltussolásával is vádolták.
Ezt az egyházmegye tagadta, Prevost fogadta az áldozatokat és vizsgálatot is indított, arra buzdította őket, hogy forduljanak a polgári hatóságokhoz is. A botrány újabb hulláma 2025 májusában robbant ki: állítólag az egyházmegye 150 ezer dollárt fizetett a három lánynak a hallgatásért cserébe – írja összefoglalójában a 444. Ami magyar szempontból még érdekes, hogy van egy ismert áldozatvédő szervezet, a The Survivors Network of those Abused by Priest, amely hat bíboros ellen szeretett volna vizsgálatot különböző visszaélések eltussolása, vagy rosszul kezelése miatt, és köztük volt nem csak Erdő Péter, hanem Robert Prevost is.
A konzervatív katolikusok szempontjából egy másik kulcskérdés, hogy vajon Prevost hogyan viszonyul majd az LMBTQ-kérdéshez, hiszen Ferenc pápa ezen a téren meglehetősen szabadelvű volt, többször tett ellentmondásos kijelentéseket, fogadott is transzneműeket a Vatikánban, és felmerült az azonos nemű párok áldoztatásának a kérdése is.
Ehhez képest nagy kérdés, hogy XIV. Leó pápa milyen irányba mozdul majd el. Korábban ugyanis, még 2012-ben a New York Times arról cikkezett, hogy Prevost élesen bírálta a szórakoztató ipart, és a médiát, amiért olyan hiedelmekkel és cselekedetekkel szimpatizálnak, amelyek szembenállnak az evangéliummal.
Ezek köré sorolta a homoszexuális életvitelt, és az olyan úgynevezett alternatív családokat, ahol homoszexuális párok fogadnak örökbe gyermekeket.
Az is igaz, hogy azóta eltelt 13 év és Ferenc pápasága is komoly befolyással volt a katolikus egyházvezetőkre, nagy kérdés, hogy most hogyan vélekedik ezekről a kérdésekről az új amerikai pápa. De hasonló nyilatkozatokat lehet találni tőle az abortusz témakörében is.
Egy 2015-ös Élet Menete rendezvényen le is fotózták, ahol a követőknek azt mondta, hogy az emberi életet meg kell védeni, minden korszakában. Pár évvel később egyetértőleg osztotta meg egy New York-i érsek írását is, amelyben elítélte az abortuszt. Megosztott az oldalán egy mémet is, amelyben az angol abortion és adoption szavait írták egymásra – angolban csak pár betű a különbség, a magyarul abortusz és örökbefogadás között.
Más bejegyzéseiben ellenezte a halálbüntetést, de az eutanáziát is.
Ami még érdekes kérdés a személyével kapcsolatban, hogy mennyiben fog eltérni Ferenc pápa Izraellel és zsidósággal kapcsolatos álláspontjától. A néhai egyházfő ugyanis sok alaptalan kritikát is megfogalmazott az izraeli vezetéssel kapcsolatosan, és voltak olyan lépései Gáza ügyében is, amelyek nagy kérdéseket vetettek fel, egy ízben például palesztin kendőbe bugyolált Jézus szobor előtt mutatkozott.
Prevost esetében nem tudunk feljegyzést arról, hogy ilyen kritikát nyilvánosan megfogalmazott volna, de az antiszemitizmus ellen sem emelt igazán szót.
a zsidó szervezetek részben reménykednek, részben pedig óvatosak az amerikai pápával kapcsolatban.
