„A halállal nem játszunk!” - tiltakoznak az egyházak a halloweeni fesztivál ellen Segesváron

Az evangélikus, római katolikus, unitárius, görögkatolikus, református és ortodox közösségek képviselői a polgármesteri hivatalhoz eljuttatott beadványukban kifejtették, hogy a magánegyesület által szervezett esemény zavarja a helyi vallási közösségek méltó megemlékezését és istentiszteleti rendjét.

Fogjunk össze és védjük meg közösen az értékeinket! Hit, család, nemzet - a Hetek ezért dolgozik. Állj mellénk te is: hetek.hu/tamogatas

A tiltakozók hangsúlyozzák, hogy a halloween összeegyeztethetetlen a keresztény értékekkel, ráadásul közvetlenül egybeesik a protestánsok számára kiemelkedő reformáció napjával, valamint a halottak napjával. A rendezvényhez kapcsolódó zaj- és fényinstallációk megnehezítik a templomi alkalmak megtartását, míg a korábbi tapasztalatok alapján a közlekedési korlátozások az idős hívek eljutását is akadályozhatják a misékre.

A közösségek képviselői álláspontjukat így fogalmazták meg:

„A halállal nem játszunk! A halloween pedig éppen ezt teszi”.

Iulian Sîrbu, Segesvár polgármestere a petícióra reagálva elmondta, hogy a törvényes előírásokat betartó magánrendezvényről van szó, amely a gyermekeknek is kikapcsolódási lehetőséget biztosít. A városvezető szerint a várban egymás mellett kell megférnie a különböző életfelfogásoknak.

Mit mond a Biblia?

A Bibliában nem találunk utalást arra, hogy az elhunytak szellemei "kísérthetik" a földön élőket. A halottak helye a Seolban van, ahonnan élve csak feltámadás által lehet kikerülni. Ez csak Isten Szelleme által lehetséges, viszont oly ritka esemény, hogy az Ószövetség közel kétezer éve alatt mindössze két esetben történt meg: Illés és Elizeus próféta idején.

A valós helyzetet Jézus a gazdagról és a szegény Lázárról szóló példabeszéde mutatja be. Ebben Ábrahám – aki az alvilágban a bűn nélkül meghaltak lakóhelyén tartózkodott– azt mondja a lángokban gyötrődő gazdagnak:

"Mindenekfelett, mi közöttünk és ti közöttetek nagy közbevetés van, úgy, hogy akik akarnának innét ti hozzátok átmenni, nem mehetnek, sem azok onnét hozzánk át nem jöhetnek."

(Lukács evangéliuma 16:26)

Mivel a Biblia alapján a halottak az élőktől áthághatatlan szakadékkal elkülönített helyre kerülnek, a velük való kommunikálás sem lehetséges. Vannak, akik mégis megpróbálják.

Ésaiás próféta utal az egyiptomi halottidézőkre és jövendőmondókra (19:3) A halottidézés rendkívül súlyos, minden esetben halállal büntetendő törvényszegés volt az ókori Izraelben.

"Ne találtassék te közötted se jövendőmondó, se igéző, se jegymagyarázó, se varázsló, se bűbájos, se ördöngősöktől tudakozó, se titok-fejtő, se halottidéző. Mert mind útálja az Úr, aki ezeket míveli, és az ilyen útálatosságokért űzi ki őket az Úr, a te Istened te előled."

(Mózes ötödik könyve 18:10–12)

A negyvenéves pusztai vándorlás egyik állomásánál, Sittimnél a zsidók belekeveredtek a Baál-Peór kultuszába. Az istenséget tisztelő moábiták ugyanis áldozatokat mutattak be halottjaik tiszteletére, majd az ezt követő halotti toron megették a bálványoknak felajánlott ételeket. A bűn súlyára jellemző, hogy az áldozati lakomán részt vevő izraelitákat Mózesnek ki kellett végeztetnie.

Izrael első királya, Saul ugyan egy jobb pillanatában engedelmeskedett a Törvénynek, és kiirtotta az országból a halottidézőket, hite mégsem bizonyult elégségesnek ahhoz, hogy megmaradjon a kijelentés egyedül tiszta forrása, a Tóra mellett. Mikor a filiszteusok elleni harcba és Dávid üldözésébe halálosan belefáradva minden reményét elveszítette, korábbi "jobbik énjét" megtagadva ehhez az okkult eszközhöz folyamodott. Saul sorsa azonban az endori jósnővel történt találkozás után végképp megpecsételődött. (Sámuel első könyve 28. fejezet).

(Székelyhon/Hetek)