A lehetséges következmények messze túlmutatnak egy hatalmi rivalizáláson: felszínre jött, hogy valódi szándék a világhatalom megszerzése az Egyesült Államok számára, amellyel szemben jelenleg több hasonló igény is áll, legalábbis regionális szinten.
Nemzetközi szerződések a létrehozásukhoz vezető okokat és célokat a dokumentumok elején rögzítik, így érdemes egymás mellé tenni az 1945 nyarán aláírt ENSZ Alapokmányt (képünkön) és a Trump-féle Béketanács (Board of Peace) hasonló felépítésű chartáját, amelyet a tervek szerint Davosban írnak alá az első körben csatlakozó országok képviselői.
Az ENSZ Alapokmány bevallottan a két világháború hatása alatt született, és legfőbb céljának ezek megismétlődésének megakadályozását nevezte meg. Az elmúlt 80 évben ez a cél tulajdonképpen teljesült is, de a szándékok őszinteségéről sokat elmond az, hogy amikor az Egyesült Államok 1945. július 26-án San Franciscóban aláírta a dokumentumot, amelynek első mondata szerint az Egyesült Nemzetek népei elhatározzák azt, hogy „megmentjük a jövő nemzedékét a háború borzalmaitól, amelyek életünk folyamán kétszer zúdítottak kimondhatatlan szenvedést az emberiségre”, már megszületett a döntés a sikeresen kifejlesztett atombomba Japán elleni bevetéséről. Erre az ünnepélyes békeceremónia után pontosan tíz nappal sor is került – az addigi háborúkban nem tapasztalt, kimondhatatlan szenvedést okozva Hirosima, majd Nagaszaki lakosainak.
2026.01.23. (XXX/4)
