Amikor ezeket a sorokat írom, Libanonban éppen ölnek. Ezt ne úgy képzelje el az olvasó, hogy szolid tüntetések vannak, amihez hozzászoktunk az elmúlt években. Az egyre idegesebb állami rendőrség, és az egyre idegesebb állami hadsereg próbálja kevés sikerrel megakadályozni, hogy Bejrút félőrült lakossága elfoglaljon és felgyújtson minden közhivatalt, fellógasson minden politikust a kormányban.
A kőkemény katonai fellépés működni szokott a Közel-Keleten, elég, ha arra gondolunk, milyen hamar tett rendet az egyiptomi hadsereg 2013-ban, amikor megpuccsolták a Muzulmán Testvériség elnökét.
A tömeges halálesetek miatt az emberek egy idő után otthon maradtak, és alkalmazkodtak az új szabályokhoz. Ez a forgatókönyv nem tud érvényesülni Libanonban.
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »