Hetek Univerzum
Mit ünnepelnek az amerikaiak hálaadáskor?
Több mint foci és pulyka

A hálaadás napi hagyományos vacsorán szinte minden amerikai család asztalára pulyka is kerül.(Fotó: Shutterstock / PuzzlePix)

Mit ünnepelnek az amerikaiak hálaadáskor?
Több mint foci és pulyka
2021. 11. 18.
Növekvő infláció és fokozodó negatív közhangulat mellett ünnepli a hálaadás napját november hónap negyedik csütörtökén az Egyesült Államok. A nap jelentősége a történelem előrehaladtával olyannyira csökkent, hogy manapság már inkább a gigászi evészetekről és az amerikaifocimeccsekről nevezetes. Mi is adta hajdanán az ünnep fennköltségét?(2021.11.19. (XXV/46))

A hálaadás ünnepe különleges helyet foglal el az Egyesült Államok történelmében. A közismert tradíció szerint az európai telepesek így ünnepelték meg első aratásukat az Újvilágban. Első alkalommal 1621-ben rendezték meg, melynek során szimbolikus módon a helyi indiánok és az új lakosok békében és egységben tudtak együtt örvendezni. Némely történész vitatkozik a monda hihetőségével kapcsolatban, azonban elismerik, hogy a telepesek valóban tartottak hálaadás napot, sőt akár évente többet is. Ezek a napok azonban vajmi kevéssé hasonlítottak a modern kori ünnepre. Az elkötelezett puritánok a természetfölötti dolgokról való elmélkedésre szentelték e napot, előtte sokszor böjtöt hirdettek, és hálát adtak Istennek a sikeres szüretért, aratásért. Még ha az azóta elhíresült történet nem is teljesen, az ünnep szellemisége sokáig megmaradt.

Elnökök és a hálaadás

Amerika tulajdonképpen George Washingtonnak köszönheti, hogy a hálaadás ünnepe végül komoly szerepet kapott a nemzet történelmében. Első elnökként hirdette meg az eseményt 1789-ben, mint egy hála­adásra és imádkozásra elválasztott napot. A dátum november 26-ára lett kitűzve. Ám Washington már az elnöksége előtt is fontosnak tartotta a hálaadást.

A függetlenségi háború alatt például rendszeresen elrendelte a csapatok számára a hálaadó istentiszteletek megtartását, főleg sikeres csaták után.

Utódai azonban nemzeti szinten elhanyagolták az esemény ünneplését, bár nem feltétlenül azért, mert nem tartották fontosnak. Thomas Jefferson például annyira szabadságpárti volt, hogy szerinte az ünnep állami szinten való elismerése megsértené az állam és az egyház elválasztásának elvét. Úgy vélte, az ünnepély teljes mértékben vallási töltetű és annak hivatalos nemzeti ünneppé tétele ellenkezne az első alkotmánykiegészítéssel – vagyis a szabad vallásgyakorlás elvével. Csaknem kétszáz évig osztották Amerika vezetői Jefferson véleményét, hiszen a különböző gyarmatok, majd államok más és más napokon tartották meg az ünnepet, mígnem az igazi változást Abraham Lincoln hozta.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Vissza a Hetek univerzumba
Aktuális hetilap
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected] - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!