Szabadulásuk napját Otrokocsi Fóris Ferenc emlékiratában így idézte fel: „[1676.] február 11-én …a holland hajóhad Nápoly kikötője felé tartott. … Rólunk délután két óra körül leszedték a bilincseket, és aznap estig egy másik, velünk szemben lévő gályát rendeltek számunkra tartózkodási helyül. … Aztán minket a gályák vezetőségének hivatalos szobájába hívtak, s ott neveinket a gályarabok ama névjegyzékéből – amely könyvet méltán a Halál könyvének nevezhetünk, … most onnan kitörölték. … nagyok és csodálatosok a mindenható Istennek dolgai, igazságosak és igazak az Ő utai, aki az Ő ártatlan szolgáit a Fenevad dühétől és zsarnokságától megvédelmezte.”
A magyarországi protestantizmus történetében összefonódott egymással a magyar országgyűlés jogainak súlyos csorbítása elleni küzdelem, valamint a protestáns vallásszabadság ügye.
A Habsburg–török háborút lezáró, magyar szempontból kedvezőtlen vasvári fegyverszüneti megállapodás (1664) a társadalom széles rétegeiben váltott ki felháborodást, és Wesselényi Ferenc nádor vezetésével főúri szervezkedésbe torkollott. Bár Wesselényi 1667-ben meghalt, társai 1670-ben fellázadtak a Habsburg-uralom ellen. Bukásuk következményei súlyosak voltak: a következő évben Nádasdy
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2026.05.08. (XXX/19)
