Ez nem egy posztapokaliptikus korban játszódó, disztópiát bemutató film forgatókönyve, hanem az a valóság, amivel az európaiak, köztük a magyarok is, hetek óta találkoznak. Írásunkban arra keressük a választ, hogy az aszály mit jelent a nyugati civilizáció egyik alapját képező Szentírásban, illetve megnézzük, hogy a protestánsoknak mi volt a véleményük és milyen válaszokat adtak az adott korban a társadalmukat, így őket magukat is sújtó aszályokra.
A Szentírás több esetben szól szárazságokról, aszályos időszakokról. Ezek a történetek jól ismertek. Kettőt szeretnék közülük kiemelni. Az egyik ilyen az Egyiptomot (és tágabban az egész úgynevezett termékeny félhold térségét) sújtó hét szűk esztendő, amelyet a bibliai kronológia alapján a Kr. e. 19. század közepére tehetünk. Közismert, hogy Jákob pátriárka egyik fia, a testvérei által eladott József megfejtette a fáraó álmait a hét bő és a hét szűk esztendőről. Ez utóbbi egyik leírása a „keleti széltől kiszáradt” kalászokról beszél. Ez világos leírása egy szárazsággal járó aszályos időszaknak, amelynek során a korabeli (és mai) emberek alapélelmiszereinek számító gabonafajták súlyos károkat fognak szenvedni. Magyarul katasztrofális lesz a termés, ráadásul hét éven keresztül. Ennek következménye általános éhínség lett volna, ha József a Mindenhatótól kapott talentumai segítségével ki nem dolgoz egy programot, amelynek eredményeként a bőséget hozó évek termését nem feléli, hanem elraktározza az állam.
A másik ismert történet annak a három és fél évig tartó aszálynak a története, amely a Kr. e. 9. században a Baál és Asera pogány istenségek imádásába süllyedt északi zsidó királyságot, Izraelt sújtotta. A történet főszereplője az az Illés próféta, akinek – a Biblia tanúsága szerint – az imája váltotta ki az aszályt, amelynek az eredménye a király és családja, továbbá a királyság lakosai által imádott termékenységistenségek tehetetlenségét hivatott bizonyítani. A probléma megoldása az volt, hogy a zsidóknak le kellett számolniuk a Baál- és Asera-kultusszal, majd később a próféta imájának eredményeként eleredt újra az eső. Illés imáját az újszövetségi Jakab levél (amelyet Jézus féltestvére írt) példaként állítja a keresztények elé.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »