Ninive 612-es pusztulása és az Asszír Birodalom összeomlása után végképp homályba vész az oda hurcolt izraeliek sorsa.(Forrás: John Martin_Wikimedia Commons)
Pár hónappal ezelőtt egy asszír pap elleni merénylet apropóján nem csupán az asszír keresztények helyzetét, hanem népcsoportjuk hányattatott történetét is áttekintettük. Időben visszafelé haladva e záró epizódban megvizsgáljuk Asszíria bibliai szerepét, bukását és Izraelhez való viszonyát.
Az észak-mezopotámiai Asszír Birodalom az i. e. 14. században indult el hódító útján I. Assur-uballit uralkodása alatt, aki már maga meghódította többek között Babilont. Az Assurból uralkodó sémiták politikája hamar a bibliai területeket is érinteni kezdte. Az izraeli Omri-dinasztiát megdöntő Jéhu adót fizetett III. Szalmanasszárnak, akinek a British Museumban található fekete obeliszkje meg is örökíti ezt (e lelet említi egyébként először a perzsákat is).
Pár generációval később Isten Jónást küldi el, hogy Ninive számára megtérést hirdessen. (Az e történethez kötődő ninivei böjtöt az asszír és több más keleti felekezet egy i. sz. 6. századi pestisszerű járvány mezopotámiai pusztítása óta évente megtartja.)
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2024.09.13. (XXVIII/37)
