Százezren tüntettek Tel-Avivban a Netanjahu-kormány által tervezett jogi reformok ellen. A hír első hallásra talán meglepő, egyrészt jogi reformok miatt ritkán szoktak tömegek az utcára vonulni, másrészt pedig egy demokráciában az ilyen kérdések általában nem az utcán dőlnek el. Mi vezetett ide, és mi az a jogi reform, ami ilyen indulatokat váltott ki?
– A Netanjahu-kormány benyújtott egy törvénytervezetet az izraeli parlamentnek, amely a törvényhozás, vagyis a Kneszet és a Legfelsőbb Bíróság közötti kapcsolatokat rendezi. Ennek egyik sarokpontja, hogy korlátozza a Legfelsőbb Bíróság lehetőségét, amellyel a törvényhozás által elfogadott törvényeket megsemmisítheti. A másik fontos elem, hogy nagyobb befolyást akar adni a bíróválasztás folyamatába a törvényhozásnak, illetőleg a végrehajtó hatalomnak. A jelenlegi helyzetben lényegében a bírók maguk döntik el azt, hogy kikből lehet legfelsőbb bírósági bíró.
Ez a vita alapja, de valójában persze mindez csupán egyik megjelenési formája az évtizedek óta meglévő társadalmi feszültségeknek, amit nagyon leegyszerűsítve a szekuláris oldal és a vallásos oldal közötti ellentétekkel lehet leírni.
Kicsoda Charlie Kirk, Trump titkos fegyvere?
A 31 éves evangéliumi keresztény influenszer, aki egyetemisták millióit mozgósította a választások előtt »
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »