Az elmúlt évtizedekben a természetes nemek, házasság, család relativizálása, leépítése, a digitalizálódásból fakadó elszigetelődés, elmagányosodás, az élet igazi értelmének elvesztése a materiális javak hajszolásában, az emberi élet értékének elinflálása (abortusz, eutanázia), a járványok, háborúk és természeti katasztrófák, emberi gonoszságok híreinek folyamatos áradása, valamint a valóság és a hitetés közötti választóvonalak elmosódása szó szerint kihúzta a szilárd talajt a fiatal felnőttek lába alól. A szorongástól és pánikbetegségektől szenvedő generáció pedig félelmeit előszeretettel látja viszont felnagyítva a mozikban, szélesvásznon.
A Statista piackutató cég tavaly közzétett jelentése szerint az Egyesült Államokban a horror a harmadik legnépszerűbb műfaj a vígjáték és az akciófilm után a Z generációs fiatalok körében, és az összes korosztály közül ők néznek a legnagyobb arányban horrorfilmeket vagy -sorozatokat – összesen 91 százalékuk fogyaszt félelemkeltő tartalmakat.
Ez is magyarázhatja, miért is robbant akkorát a Backrooms – Hátsó szobák és a Megszállottság, és a bemutatásukat követő hetekben miért élveztek töretlen népszerűséget. Az alig 20 éves, 3,2 millió feliratkozót maga mögött tudó youtuber, Kane Parsons pszichológiai horror-sci-fije, melynek főszereplője egy bútorbolt mögötti végtelen sárga linóleumos folyosó- és szobarengetegben bolyong pszichiáterével, 118 millió dolláros bevételt hozott a nyitó hétvégén, míg a 26 éves Curry Barker (1,1 millió feliratkozója van) rosszul sikerült vörösmágiát bemutató filmje három hete vezeti az eladásokat.