kevés olyan iparág van, amely az űrszektornál komplexebb és szélesebb tevékenységi körrel rendelkezne. A kutatástól egészen a műhold- és rakétagyártáson át az adatfeldolgozásig számos terület tartozik ide. Állami, piaci szereplők, valamint oktatási intézmények is foglalkoznak az űrrel, amely a nemzetbiztonság szempontjából is egyre fontosabb. A háborús helyzetek mindig megerősítik az országok szuverenitás iránti igényét, ám a digitalizáció előrehaladtával még sürgetőbbé válik az űrszektor fejlesztése is.
Számos más országhoz hasonlóan, először Magyarország is megfigyelőként tudott bekapcsolódni az űrtevékenységbe. Bay Zoltán fizikus 1946-ban végezte el a híres Hold-radar-kísérletet, amely során a világon az elsők között sikerült rádióhullámok segítségével megmérni a Föld és a Hold távolságát.
Az 1960-as évektől már egyre több kezdeményezés indult útjára. Az egyik kiemelkedő, hosszú távon is aktív munka a Budapesti Műszaki Egyetemen folyt, ahol Ferencz Csaba irányításával 1961-ben alapították meg az első űrkutatási csoportot. (Ez tekinthető a magyar műholdas meteorológia születésének is.) Ugyanebben az időszakban csatlakozott Magyarország az Interkozmoszhoz, a Szovjetunió és a kelet-európai országok közös űrkutatási programjához.