Mesterséges Intelligencia segítségével készült kép
„Igaz, hogy sem emberéletben, sem anyagiakban semmiféle kár nem keletkezett, de ha jöttek volna, lőttek volna” – a kecskeméti bíróság 1957. november 27-én kihirdetett ítéletében ezzel a furcsa indoklással igyekezett alátámasztani, hogy miért mondott ki halálos ítéletet dr. Szobonya Zoltán jánoshalmi jogászra. A Kádár-korszak megtorló logikájának mintázatát hordozó vádirat szerint a vádlott a szovjet csapatok elleni katonai előkészületeket irányította. A „gond” csak az volt, hogy a szovjetek nem támadtak, így egyetlen fegyver sem dördülhetett el ellenük. Ezzel a vádhatóság és a bíróság is tisztában volt, de bő egy évvel a forradalom és szabadságharc után a feltételes mód is elegendő volt a kivégzéshez: „Ha jöttek volna, lőttek volna.”
Így dr. Szobonya Zoltánt 1958. szeptember 29-én reggel fél hétkor a kecskeméti börtön udvarán felakasztották.
Szobonya Zoltán 1909-ben született Jánoshalmán. Édesapja pénzügyőrként kezdte pályáját, később banktisztviselőként, könyvelőként, majd hordóhitelesítőként dolgozott.
Édesanyja, Zámbó Ilona tüdőgondozónő volt. Zoltán kiváló tehetségű fiúként előbb Hajdúnánáson érettségizett, majd
a debreceni egyetemen végzett jogászként.
Az utolsó ellenség: A holtak szellemei és az élők tisztelete
Mit mond a halálról, a gyászról, a túlvilági életről a zsidó–keresztény kinyilatkoztatás? »
Seres László: 9/11 és a „végtelen háború” mítosza
Véleménycikk »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
Az utolsó ellenség: A holtak szellemei és az élők tisztelete
Mit mond a halálról, a gyászról, a túlvilági életről a zsidó–keresztény kinyilatkoztatás? »
Seres László: 9/11 és a „végtelen háború” mítosza
Véleménycikk »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
2026.10.30. (XXX/44)
