Alaptörvény-módosítás és vibráló feszültség az első plenáris ülésen

„Valójában azért arról van szó, hogy ha például a magyar választópolgárok úgy gondolnák 2030 után, 34-ben is, hogy Magyar Pétert szeretnék miniszterelnöknek látni, Önök most ezt a jogot elveszik tőlük.” Furcsa mondat ez, amely az új parlament első plenáris ülésén hangzott el Gulyás Gergely szájából. A Fidesz frakcióvezetője a Tisza Párt alaptörvény-módosítása ellen érvelt, amelyben a kormánypárt bevezetné: egy politikus csak legfeljebb két cikluson át lehetne miniszterelnök Magyarországon. A korábbi kormánypárt azonban nemcsak ezt, hanem azt a módosítást is kritizálta, hogy a két betöltött ciklust 1990. május 2-tól számítanák, visszamenőleges jogalkotásnak titulálva azt.

„Visszamenőleges hatállyal személyre szabott jogalkotást megvalósítani egyedülálló mélypontja a rendszerváltoztatás utáni alkotmányozásnak és törvényhozásnak” – jelentette ki a Fidesz frakcióvezetője. Gulyás Gergely annak már örült, hogy a Tisza Párt módosítást előterjesztő képviselője, Melléthei-Barna Márton (korábbi igazságügyminiszter-jelölt) az Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottság keddi ülésén egyértelművé tette: az alaptörvény-módosítás részeként csupán a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetését kezdeményezik. Az ugyanott említett „Magyarország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme” kezdetű passzus Magyar Péter módosító javaslatának eredményeként nem kerül ki az alkotmányból. A kormánypárt kezdeményezi a közfeladatokat ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEKVA) megszüntetését, melyek kapcsán „hatalmas mennyiségű közvagyon került ki a közvetlen demokratikus kontroll alól” – mondta Melléthei-Barna.

Ki a keresztény?

Egy nappal később már a parlamenti padsorok között volt téma az alaptörvény-módosítás. Juhász Hajnalka felszólalásában a keresztény kultúra alkotmányos védelméről beszélt. A KDNP politikusa szerint Magyarország alaptörvénye egyedülálló módon ad védelmet a keresztény kultúrának, és ezt a részt a Tisza-kormány első intézkedései között gyengítette volna. Magyar Péter élesen reagált a felszólalásra. „Én piarista diák voltam, és fontos nekem a keresztény kultúra, és valóban példaképemnek tekintem II. János Pált” – fogalmazott a miniszterelnök.