A bibliai események valóságos térhez és konkrét történelmi személyekhez köthetők Fotó: Somorjai L.
Elég csupán napjaink egyik ilyen témájú bestsellerére, Dan Brown Da Vinci kódjára gondolnunk, illetve néhány tudományos ismeretterjesztőnek beállított televíziós műsorra, amelyek például Jézus feltételezett házassága, illetve Mária Magdaléna nev? tanítványától született gyermeke létezése mellett tudományosnak hangzó érveket és állítólagos ókori dokumentumokat említenek, és még hosszasan sorolhatnánk. Ám amikor a konkrét tudományos bizonyítékok, a fentiekről tanúskodó szövegek kerülnek szóba, akkor kiderül, hogy azokat többnyire jobb esetben a III-IV. század gnosztikus könyvtáraiból bányászták elő, amelyek minimum 200 évvel az érintett személyek (tehát Jézus és kortársai) kora után keletkeztek. Ez olyan, mintha egy kortársunkat kérdeznénk arról, hogyan is volt mondjuk a Bastille ostroma. Miközben ez utóbbi szövegekre komplett teológiai képzetek és tömegek gondolkodásmódját, világszemléletét és a transzcendens szférával kapcsolatos nézeteit befolyásoló kultúrarétegek rakódnak, úgy tűnik eközben az átlagembernek az sem teljesen egyértelmű, hogy a szóban forgó személyek, Jézus és tanítványai, a korai keresztények történeti létével, tevékenységével, tanításaival kapcsolatosan egyáltalán vannak-e objektívnek tekinthető történelmi bizonyítékok, amelyek alapján el lehet dönteni, hogy az őket érintő állítások közül mi tekinthető igaznak és mi hamisnak, légből kapottnak.
A "mítosztalanítás" programja
2005. 10. 14. (IX/41)
