hetilap

Hetek hetilap vásárlás

2004. 05. 20. (VIII/21) Lapszám

Tartalom ajánló

Külföld

Szivárvány-akció Gázában

Különböző számok láttak napvilágot arról, hogy hány palesztin vesztette eddig életét a Gázai övezet déli részén fekvő Rafah városában zajló Szivárvány-akció során. Az izraeli hadsereg akciójának célja az Egyiptomból átvezető föld alatti csempészalagutak felszámolása, a fegyvercsempészek elfogása és a fegyverek lefoglalása. Ellentmondásosak a hírek a legutóbbi gázai incidens kapcsán is, ahol izraeli helikopterekről és tankokról ért támadás egy békésnek alig nevezhető demonstrációt.

Indiai fordulat

"Lelkiismerete szavának" engedve lemondott miniszterelnöki kinevezéséről Sonia Gandhi, az indiai Kongresszus Párt elnöke azt követően, hogy pártja meglepetésszer? győzelmet aratott a hatalmon levő Bháratíja Dzsanata Párttal (BJP) szemben. A szélsőséges hindu nacionalista párt vereségével várhatóan visszaszorul az országban a vallási kisebbségek elleni erőszak.

A győzelem terhe

Alig másfél hónappal a tervezett hatalomátadás előtt az erőszak- és merénylethullám tovább folytatódik Irakban. A héten öngyilkos merénylők megölték az Iraki Kormányzótanács soros elnökét, Izzedin Salimot, aki május elején vette át ezt a pozíciót. Miközben néhány politikus szinte naponta követeli, hogy hazája vonja ki csapatait Irakból, a fentiekhez hasonló események egyre inkább azt mutatják, hogy a közel-keleti országnak most minden eddiginél nagyobb szüksége van a külső segítségre ahhoz, hogy ne sodródjon menthetetlenül polgárháborúba.

Ki mit tud?

Ma még nem világos, hogy kik lesznek tagjai az iraki vezetésnek, és vajon pontosan milyen hatalma lesz az új bagdadi kormánynak sok fontos területen, így az iraki fegyveres erők irányítását illetően is? Az ideiglenes kormányzótanács soros vezetőjének hét elején történt meggyilkolása további kérdéseket vetett fel. Július elsejétől az iraki katonák ugyan amerikai parancsnokság alatt fognak működni, de Washington szerint az illetékesek kikérik majd az új kormány véleményét, ezek kivezénylését és más fontos kérdéseket tekintve. 

Belföld

Magyarország: hátra arc?

Nem született megállapodás a hétfői parlamenti négypárti találkozón az iraki katonák szerepvállalásáról. Medgyessy Péter kormányfő az iraki helyzet miatt bekérette a budapesti amerikai ügyvivőt. 

Arculatjelentés

Látványos fővárosi "kampánynyitóval" indította az európai parlamenti kampányát az MSZP. Mindenesetre tény, hogy a szocialisták felfrissítették rendezvényeik "arculatát". 

Hit és értékek

Harangszó helyett műholdak

Az utóbbi száz év pünkösdi-karizmatikus egyházának páratlan ütem? növekedése olyan jelenség, amellyel az egyháztörténelem és a társadalomtudományok művelőinek serege foglalkozott napjainkig. Ennek hátterében az egyik kulcsfontosságú tényezőként a média hatékony használatát jelölik meg. Amerikában a keresztény televíziózást elsősorban a hívők által nézett városi- vagy rétegcsatornák képviselik, másutt azonban – például Brazíliában – a nézők bevonásával interaktívvá alakított programok a kereskedelmi televíziók műsorán is helyet kaptak.

HÁTTÉR

Olajat kenőpénzért

Az iraki foglyok megkínzásának hírei mellett kevés szó esett egy másik, szintén Irakot érintő, és nem kevésbé botrányos ügyről: az "Olajat élelemért" ENSZ-program körüli állítólagos visszaélésekről. Az utóbbi hónapokban a CNN hírtelevízióban is közzétett vallomások és dokumentumok megkérdőjelezik a világszervezet tevékenységének tisztaságát és a több éven keresztül folytatott segélyprogram hitelességét, hiszen egyes állítások szerint nemcsak Szaddám Huszein volt iraki diktátor, de számos ENSZ-tisztségviselő és "üzleti partner" is jelentős – tisztességtelen – hasznot húzott a több mint százmilliárd dolláros segélyprogramból.

Apró lépések helyett egyenes lépéseket akarunk

– Lapunknak adott múlt heti interjújában Tibori Szabó Zoltán az Ön nevét említette egy bizonyos anyagi visszaéléssel kapcsolatban, mintegy jellemezve ezzel az elmúlt kormányzati ciklus alatti erdélyi magyar politikát.

Felbolydult az autópiac

Soha nem látott árfallal vettük körül magunkat az uniós csatlakozás küszöbén – fogalmazott egy autóimportőr, utalva a május 14-től életbe lépett regisztrációs adó mértékére. A regisztrációs adó a tavalyi hatszorosára emelkedett, ami érzékelhető áremelkedést indukál a használtautó-piacon. A hatályba lépett változások miatt nemcsak a vásárlóközönség, hanem a kereskedők körében is nagy a felzúdulás. A Magyar Gépjárm?-kereskedők Országos Egyesülete (MGOE) hazai és uniós bírósághoz készül fordulni. A tervek szerint változás csak jövőre várható. 

Górcső alatt az eva

Túllihegi a sajtó az egyszerűsített vállalkozói adó, azaz az eva körül felmerült problémát – állította a lapunknak nyilatkozó pénzügyminisztériumi tisztségviselő. Mint ismertes, az Európai Bizottság illetékesei úgy vélik, az eva nincs összhangban az uniós áfa-irányelvekkel. Ezért felmerült, hogy a Bizottság szabálysértési eljárást kezdeményez Magyarország ellen, ha nem harmonizálja az eva szabályait. Lapunknak nyilatkozó szakértők megerősítették, az unió nem az eva eltörlésére tesz kísérletet.

Húsz százalékkal emelkedhet a kenyér ára

Május 1. után elkezdődött a csendes forradalom a magyar gazdaságban: az egyes ágazatokban, mint például az élelmiszeriparban felerősödnek az eddig lefojtott problémák, amire csak ráerősít a kapunyitást követő folyamatosan erősödő verseny. A lakosság többsége mindebből az árak ingadozását észleli, a csődbemenő üzemek elbocsátandó dolgozói viszont a bőrükön érezhetik az új idők szeleit. Lapunknak nyilatkozó élelmiszeripari szakemberek szerint jelentős – akár 15-20 százalékos – áremelkedés várható a pékáruk körében, várhatóan még tovább emelkedik a cukor ára, a húsok terén azonban nem várható drágulás. Szakértőink hangsúlyozzák a mostani és az előző kormányok felelősségét az elmulasztott intézkedésekért, amelyekkel enyhíthetőek lettek volna az ágazati problémák. Ehelyett azonban támogatásokkal sikeresen elaltatták az érintetteket. 

Rekordprofit a két magyar óriástól

Nem hozott irányváltást a világ tőzsdéin az elmúlt kereskedési hét. A hangulatot továbbra is a kamatemelési várakozások – vagy inkább félelmek – mozgatták. A héten napvilágot látott termelési árindex, valamint az olajár történelmi magasságokba szökése ezt csak megerősítették. Nem javította a kedélyeket az iraki kormányzótanács elnöke ellen elkövetett merénylet, valamint a törökországi angol érdekeltségek elleni bombatámadás sem. Az olajvásárló légitársaságokat és vegyipari cégeket érintette legnegatívabban az olaj történelmien magas ára, de estek a biztosítók és a chipszektor cégei is. 

Csapásmérő flotta Szegednél

A tengerészek életéről, munkájáról jobbára csak regényekből vagy filmekből tudhatunk egyet s mást, az ismert életutak pedig meglehetősen izgalmasak, mozgalmasak. A kalandvággyal, világjárással azonosított tengerészszakma hazánkban sajnos mára kihalófélben van, és az utánpótlásképzés is nehezen megoldható nálunk, mivel az ehhez szükséges gyakorlat megszerzése csak külföldön lehetséges. Az aktív szakmabeliek száma ma legfeljebb 30-40 fő. Nagyon elszántnak kell tehát annak lennie, aki manapság erre a pályára adja a fejét. A tengerészéletről a hazai szakma egyik legendás képviselőjét, Bores Ferenc nyugállományú tengerészkapitányt faggattuk.

Háztűznézőben

– Földi úr, Ön egyike volt azoknak a fegyverzetellenőröknek, akik közvetlenül a háború előtt jártak Irakban. Vannak-e Irakban most vegyi fegyverek?– Közismert, hogy Irak a hetvenes évek óta rendelkezett vegyifegyver-programmal, 1995-ben derült ki, hogy biológiai programjuk is volt, ráadásul úgy, hogy az ENSZ fegyverzetellenőrei négy éve voltak már jelen az országban. Ennek ellenére az a "megérzésem", hogy 1991 óta nem újították fel sem a kísérleteket, sem a gyártást. Ez természetesen csak magánvélemény. – Ha nem folytatták a fegyverkezést, akkor mire volt jó ez a sok huzavona a fegyverzetellenőrzés körül, miért akadályozták meg az ellenőrzést? – Ez valószínűleg az ő sajátos mentalitásuknak köszönhető. Amikor Irak 1991-ben elvesztette az első öbölháborút, az ezt követő ENSZ-határozatok kimondták, hogy Iraknak meg kell semmisítenie a tömegpusztító fegyvereit, ezért felállítottak egy ENSZ-bizottságot, amelynek az volt a feladata, hogy mindezt felügyelje, ellenőrizze és dokumentálja. A rendelkezések értelmében az irakiaknak hat teljes hónapon keresztül kellett volna kooperálniuk az ENSZ felügyelő szerveivel, és akkor feloldották volna a nemzetközi szankciókat. Na most ők addig "ügyeskedtek", amíg nem sikerült nekik ezt a hat hónapot felmutatniuk. Hat éven keresztül voltak Irakban az ENSZ-ellenőrök, de nem volt benne egy olyan hathónapos időszak, amikor elmondhatták volna, hogy "igen, mindent megadtak, amit kértünk", tehát a szankciókat fel lehet oldani. Mindig volt valami gond, például nem lehetett bejutni az elnöki rezidenciákra… – Tudatosan akadályozták az ellenőrzést, vagy így próbáltak dacolni a külföldi nyomással?– Ahol lehetett, betartottak az ellenőröknek, ez biztos. Ugyanakkor viszont időnként azzal lőttek öngólt, hogy túl lelkesek voltak. Volt egy anyagmérleg, amely szerint el kellett számolniuk néhány tonna vegyi harcanyaggal, néhány tonna biológiaival, illetve volt még harminchat darab SCUD rakéta, amit meg kellett semmisíteni. Egyszer csak szóltak az ENSZ-ellenőröknek, hogy ők ezeket a  rakétákat az előző nap megsemmisítették a sivatagban.  A szerződés szerint ezt ENSZ-felügyelet mellett kellett volna megtenniük. Amikor odamentek az ENSZ-ellenőrök, látták, hogy itt tényleg van egy halom rakétaroncs, de hogy ez most harminchat darab vagy tizenhét, azt senki sem tudja megmondani. Ilyeneken bukott meg az együttműködés. – 1997 és 2002 között szünetelt a fegyverzetellenőrzés, nem lehetséges, hogy ez alatt az időszak alatt Irak felújította a tömegpusztító fegyverek gyártását célzó programjait? Önök mit találtak, amikor újrakezdték a fegyverzetellenőrzést?– Hát én a szegénységen kívül, megmondom őszintén, nem sokat láttam. – Nem találtak semmit, ami a fegyverkezésre utalt volna?– Ez megint egy olyan kérdés, amire nem lehet egyértelm? választ adni. Nem igaz, hogy nem találtunk semmit. A következő a helyzet: a legutolsó ENSZ-határozat, ami minket felhatalmazott az ellenőrzésre, azt mondta ki, hogy sem vegyi, sem biológiai, sem egyéb harcanyagból, sem ezeknek az előállításához szükséges úgynevezett prekurzor anyagokból nem birtokolhatnak egy grammot sem. Mi pedig találtunk például egy olyan üveget, amiben pinakolin volt. Ez egyértelműen a szomán nev? idegméregnek az egyik prekurzor anyaga, semmi másra nem használják. – Akkor, gondolom, ők is csak arra használták.– Igen, de az a labor úgy be volt porosodva, hogy ott tíz éve biztosan nem csináltak semmit sem. Felmerül a kérdés, hogy akkor mi mit írjunk a jelentésbe? Megsértették az ENSZ határozatát, mert találtunk prekurzor anyagot? Annyi anyagból, amit mi találtunk, nem lehet nagy mennyiség? idegmérget gyártani, a tokiói metróban ennek sokszorosát használták. Mellesleg a mi három hónapos ellenőrzési időszakunk alatt megmutattak mindent, amit kértünk.– Most már igen?– Most már érezték, hogy nagyon nagy baj van. Mindent megadtak. Ha azt kértük, hogy nyissanak ki egy olyan ajtót, amin tizenkét lakat van, akkor mind a tizenkettőt leverték egy nagy kalapáccsal, és sosem mondták, hogy nincs meg a kulcs, vagy nincs meg az az ember, akinél a kulcs van. Korábban ugyanis ez volt a kedvenc szokásuk. Most nem mondtak ilyet. Mindig be lehetett menni mindenhova. Bármit kértünk, találtunk ki, azt mindig megadták. – Akkor a korábbi huzavona valamiféle arab mentalitás lett volna?– Valószínűleg igen. Ilyet mi is tapasztaltunk. Egy vegyipari gépgyárban azt vizsgáltuk, hogy képesek-e előállítani olyan különleges ötvözetekből készült reaktorokat, vegyipari gépeket, amelyekkel önállóan megoldható lenne bizonyos harcanyagok, főleg idegmérgek gyártása. Ez volt a központi kérdés. Ők azt válaszolták, hogy ők erre nem képesek. Mondtuk, hogy nekünk nem ezek az információink vannak. Az igazgató és a műszaki törzs tagadott mindent. Közben kapták a hírt, hogy az ellenőreink több csoportban elkezdtek szétszéledni a gyár területén. Fél órával később végül eljutottunk oda, hogy terveztek ilyen eszközöket, még egy fél óra múlva bevallották, hogy az alapanyagokat is beszerezték, végül beismerték, hogy két darabot le is gyártottak. És ők nem érezték úgy, hogy minket folyamatosan hitegettek, vagy becsaptak volna. Náluk ez részben természetes, olyan, mint a piaci alku. – Milyen volt a háború árnyékában dolgozni?– Az elején lelkesek voltunk és bizakodóak, de aztán ahogy telt az idő, rá kellett jönnünk, hogy mi már akármit is mondhatunk, a dolgok mennek a maguk útján. Mivel nem találtunk semmi jelentőset, a további vizsgálatokhoz időt kértünk, de akkor már nyilvánvaló volt, hogy nem adnak több időt, mert akkor eltelt volna a március és április, és nyáron már nem lehet megindítani a háborút. A lelkesedés tehát a későbbiekben kicsit megcsappant. Amikor január vége felé Colin Powell beszámolt az ENSZ Biztonsági Tanácsa előtt azokról a bizonyítékokról, amiket arra vonatkozóan találtak, hogy Irak folytatta tömegpusztító fegyvereket előállító programjait, néztük a CNN-t, és nem értettük, hogy miről beszél. Az ott ismertetett bizonyítékok nem igazoltak semmit. – Vegyészként és katonaként mi a véleménye: elképzelhető, hogy lesznek a jövőben olyan terrorista akciók, amelyek során vegyi fegyvereket vetnek be?– Nehéz erre válaszolni, vegyi fegyvereket előállítani nem könny? feladat, főként ipari mennyiségben.– Kis mennyiség is elegendő azonban, hogy kellő riadalmat váltson ki. Ezt bizonyította a tokiói metróban történt szarintámadás is. – Nekik sem ment könynyen, pedig biológusuk és vegyészük is volt. A metróban elkövetett merénylet előtt ők már többször bevetettek biológiai harcanyagokat, csak senkinek sem tűnt fel, mert nem voltak áldozatok. Hiába tudja valaki ugyanis megcsinálni a nyersanyagot, ha rosszul oszlatja szét, akkor sikertelen lesz a bevetés.– Ön szerint Magyarországon lehetséges-e egy ilyen jelleg? akciót végrehajtani?– Nem könnyen. Bár a vegyi fegyverekként aposztrofált méreganyagok előállításához szükséges receptek fenn vannak az interneten, meg benne vannak a szakkönyvekben, a részletek sokszor szándékosan nem szerepelnek. A kémiai egyenlet ismerete önmagában nem elég egy ilyen méreg előállításához. Ki kell találni, hogy milyen hőmérsékleten, milyen oldószerben, milyen körülmények között és milyen segédanyagokkal játszódik le igazán jól. Ezzel el lehet kísérletezgetni hónapokig. Mindemellett nehéz hozzájutni az alapanyagokhoz is. Az olyan prekurzorokhoz, mint a már említett pinakolinhoz, nem lehet hozzájutni, mert azt civil ipari feladatokhoz nem alkalmazzák, csak idegméreg gyártására alkalmas. Nem akarok tippeket adni, de egy ilyen akcióhoz a szükséges szakértelem mellett – és ez sem elhanyagolható – úgynevezett kettős felhasználású anyagokra van szükség, olyanokra, amit a vegyiparban is használnak. Ezek megvásárlásához is azonban külön engedélyek kellenek, úgyhogy a beszerzésükhöz komoly fedőtevékenységre volna szükség.

Ember az embertelen környezetben

Heten vágtak neki a fagyos sivatagnak, mindannyian kutatók, geográfusok, természetfilmesek – egy közülük tengerbiológus –, hegymászók is, az extrém sportok kedvelői, akiket nem riasztottak vissza a zord körülmények. 2003-ban három nyári hónapot töltöttek a jeges kontinensen. Az expedíció tagjai közül Bugya Éva geográfus kutatóval és Fiar Sándor geográfussal, természetfilmessel beszélgettünk nem filmbéli, hanem valóságos jégkorszaki élményeikről.
Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected] - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!