hetilap

Hetek hetilap vásárlás
A győzelem terhe
Közeleg a hatalomátadás napja Irakban

2004. 05. 23.
Alig másfél hónappal a tervezett hatalomátadás előtt az erőszak- és merénylethullám tovább folytatódik Irakban. A héten öngyilkos merénylők megölték az Iraki Kormányzótanács soros elnökét, Izzedin Salimot, aki május elején vette át ezt a pozíciót. Miközben néhány politikus szinte naponta követeli, hogy hazája vonja ki csapatait Irakból, a fentiekhez hasonló események egyre inkább azt mutatják, hogy a közel-keleti országnak most minden eddiginél nagyobb szüksége van a külső segítségre ahhoz, hogy ne sodródjon menthetetlenül polgárháborúba.



A Daily Mirror elhíresült kiadása a hamisnak bizonyult fotókkal Fotó: Reuters

A síita Izzedin Salimot Bagdadban érte a halálos támadás, miközben autója arra várakozott az egyik ellenőrzőpontnál, hogy beléphessen a szigorúan őrzött Zöld Zónába. A felelősséget egy iszlám weboldal szerint az eddig ismeretlen Arab Ellenálló Csoport Rasid Brigádja nev? szervezet vállalta magára. Egyelőre nem derült ki, hogy Salimot politikai nézetei miatt ölték-e meg, vagy csupán azért, mert autója egy VIP-konvojban haladt, sokan azonban úgy vélik, hogy a merénylettel meg akarták félemlíteni azokat az iraki politikusokat, akiket az Egyesült Államok és az ENSZ felkérhet arra, hogy vállaljanak szerepet a jövendő ideiglenes kormányban. Lakhdar Brahimi, az ENSZ iraki különleges képviselője jelenleg tanácskozásokat folytat több politikai és vallási vezetővel annak érdekében, hogy minél előbb
összeálljon azok névsora, akik esélyesek a miniszterelnöki, elnöki, alelnöki és miniszteri pozíciók betöltésére. A Kormányzótanács elnöki posztját addig is az északi Ninive tartományt képviselő szunnita Gazi al-Javar vette át.

A hatalomátadás közeledtével számos elemző szerint a harcok és a merényletek száma is várhatóan megnövekszik majd. A lázadók megfékezése és a kivonult szövetséges erők pótlása céljából Washington most Irakba készül átvezényelni Dél-Koreában állomásozó csapatai egy részét. Ezeket az egységeket normál esetben nem vetik be máshol, mivel igen fontos szerepet töltenek be a több mint egymillió fős észak-koreai hadsereg ellensúlyozásában. Bár a részleges átcsoportosítás következtében nem borulna fel a térség biztonsági egyensúlya, dél-koreai tisztviselők arra figyelmeztettek, hogy a csapatkivonás Észak-Korea számára azt sugallhatja, hogy Amerika katonai ereje meggyengült.

A The Times cím? brit napilap egy magát megnevezni nem kívánó magas rangú forrásra hivatkozva arról számolt be, hogy George W. Bush és Tony Blair a lehető leggyorsabb kivonulás stratégiájának kidolgozásán fáradozik. A forrás szerint a hangsúly erősen eltolódott, és a szövetségesek most már nem addig akarnak maradni, amíg szükséges, hanem a minél előbbi távozás eshetőségeit fontolgatják. A törökországi látogatáson tartózkodó Tony Blair – akinek "temetését" a brit média az elmúlt napokban újra megkezdte – kategorikusan tagadta az állításokat: "Nem lesz semmiféle gyors kivonulás. Addig maradunk, amíg a munkát be nem fejeztük." 

Továbbra is napirenden maradt azonban az Abu Graib börtönben elkövetett visszaélések ügye. Nagy érdeklődés övezi a vád alá helyezett amerikai katonák hadbíróság előtti megjelenését, amelyhez Washington nyilvánosságot biztosít a média számára. Miután az elsőként kihallgatott Jeremy Sivits beismerte bűnösségét, a bíróság egyévi szabadságvesztésre ítélte, továbbá rossz magaviselet miatt leszerelték és lefokozták. Ez a törvény szerint kiszabható legsúlyosabb büntetés, mivel Sivits a foglyok bántalmazásában nem vett részt, felelőségét abban ismerte el, hogy nem akadályozta meg társait a kegyetlenkedésben. Bár a Pentagont hetek óta lejárató cikkekkel bombázó New Yorker magazin legújabb leleplező sztorija szerint maga Donald Rumsfeld hagyta jóvá az agresszívebb kihallgatási módszerek alkalmazását, a védelmi minisztérium tagadja a vádakat. A Pentagon egyben azt is bejelentette, hogy bizonyos kihallgatási formákat nem alkalmaznak többet Irakban, és több száz foglyot szabadon engedtek a hírhedt börtönből. 

Amilyen hangos volt a felháborodás a fogolybotrány körül, éppoly mély volt a hallgatás – elsősorban az arab világban – a közelmúltban lemészárolt amerikai fiatalember ügyében. Pedig Colin Powell külügyminiszter szerint a két ügy nem egyforma súlyú, ezért csalódottan jegyezte meg: "Ezzel a rémtettel kapcsolatban sokkal nagyobb felháborodást vártam volna az egész világtól, főként az arab térségből." A gyilkosságot Szaúd-Arábia, Jordánia és az Egyesült Arab Emirátusokon kívül csak az Arab Liga főtitkára ítélte el nyilvánosan. Lorne Craner, az amerikai külügyminisztérium munkatársa szerint az Abu Graib börtönben valóban visszataszító és elítélendő dolgok folytak, de maga az a tény, hogy az USA ezzel szembenéz, és igyekszik kezelni a problémát, azt mutatja, hogy országa nem hagyott fel az emberi jogok ügyének előmozdításával és megvédelmezésével. "Fontos látni, hogy nekünk megvannak az intézményeink, amelyeken keresztül felelősségre lehet vonni az embereket, ha rosszat tesznek. Más országokban ez nincs meg."

Az elhallgatott brutalitás

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!