Már az Interpol is körözteti azt az öt iráni és egy libanoni terroristát, akik felelősek a Buenos Aires-i Zsidó Közösségi Központ (AMIA) ellen tizenhárom éve elkövetett pusztító bombamerényletért. Ez a támadás volt az első példa arra, hogy közel-keleti iszlám terroristák tengerentúli célpontot választottak. Irán ma azzal fenyeget, hogy egy ellene indított támadásra a világ különböző pontjain amerikai és izraeli érdekeltségeken áll bosszút.

Botrányba fulladt a latin-amerikai országok, valamint Spanyolország és Portugália részvételével lezajlott csúcstalálkozó. Miután Hugo Chavez venezuelai elnök lefasisztázta a volt spanyol miniszterelnököt, János Károly király nem éppen diplomatikus módon reagált.

Az elmúlt napokban a Fekete-tengeren (képünkön) és a tengerentúlon, a San Francisco-i öbölben történt tengeri balesetek miatt olyan sok olaj ömlött ki, hogy évekbe telhet a szennyeződés eltávolítása, egyes állatfajoknak pedig a létét is veszélyezteti a katasztrófa. Ha az olaj beivódik a vízimadarak bőrébe, többé nem lesznek képesek a testhőmérsékletüket megtartani a vízben, így a szárazföldre kényszerülnek, ahol viszont az éhenhalás fenyegeti őket.

Harmincnégy évig készült arra, hogy király legyen. Egy héttel a trónra lépése előtt tudta meg, hogy mégsem ő lesz az uralkodó. Pedig felesége már a palota új dekorációját is megterveztette. A hoppon maradt koronaherceg évekig eltűnt a nyilvánosság elől, de az utóbbi években békenagykövetként igyekszik kamatoztatni kivételes kapcsolatrendszerét. El-Hasszán Bin Talal jordániai herceget, a néhai Husszein király öccsét a budapesti Közép-Európai Egyetemen tartott előadása után kérdeztük terveiről.

Debrecen élni fog az értékalapú ingatlanadó kivetésével? – Az ingatlanadó abban a formában, ahogy a parlament döntött róla, szerintem kivitelezhetetlen. Elvileg sem értek vele egyet, a megvalósítás módjával meg végképp nem.Elvileg miért nem ért egyet?– Mert a valós magyar helyzetből indulok ki. Az emberek adóterhelése már nem növelhető! Ha a kormány valóban adóreformot akar csinálni, azt csakis úgy lehet, hogy csökkenjen az adóterhelés. Ha új adónemet akarnak bevezetni, akkor legalább két régit el kell törölni. De az a módszer, hogy nem nyúlok a rendszerhez, csak újabb és újabb adókat vetek ki, ez nonszensz. Másrészt hiányzik az apparátus, az információ, a nyilvántartás, ami alapján az értékalapú ingatlanadót ki lehetne vetni. A kormány kapkod: most látszik, milyen hiba volt az illetékhivatalokat az önkormányzatoktól elvonni, és az APEH-hez rendelni, mert így éppen az önkormányzatnak nincs olyan hivatala, melyen keresztül információt kaphatna az ingatlanokról.

Kormányozni kell végre – mondja Lengyel László. Arról beszél, hogy percekkel vagyunk az előtt, hogy mindkét vezérelvű párt vezérét Brutusaik félretegyék, s hogy könyvelőket ültessenek helyükre, akik majd csendben kormányoznak. S arról, hogy egyre láthatóbban kezd kibontakozni egy új liberális-konzervatív párt körvonala.

„Hosszú távon Mohamed lesz a befutó” – állította tíz éve megjelent nagysikerű könyvében Samuel P. Huntington. Szerinte a 21. században a világvallások közötti versenyből az iszlám kerül ki győztesen. Az iszlám országok propagandája és a nyugati sajtó jelentős része is azt igyekszik sulykolni, hogy a muzulmán országokban nincs értelme és nem is tanácsos a kereszténységről beszélni. Ezt látszott igazolni szeptemberben az afgán terroristák fogságába esett dél-koreai missziós csoport kálváriája is, amelyből az áldozatok kerültek ki megszégyenülve. A médiahírek árnyékában azonban egyre több információ érkezik arról, hogy mind több iszlám országban meglepően gyorsan terjed a keresztény hit. Az új jelenséget Joel Rosenberg amerikai újságíró mutatta be Epicentrum című – hamarosan magyarul is megjelenő – könyvében.

Európát meglepte a korai tél. Erős havazások, viharos széllökések és ötméteres tengerhullámok keserítették meg sokak életét az elmúlt napokban több országban is. A meteorológusok nem kecsegtetnek túl sok jóval a következő hónapokra sem.

Noha a kormánynak sikerült a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos módosításait átnyomni az országgyűlésen, Sólyom László vétója egyelőre útját állja az új szabályozás bevezetésének. A baloldali többség által megszavazott verzió szerint a jövőben nemcsak az perelhetett volna, akit „lezsidóztak, lecigányoztak, lenáciztak, leszektáztak vagy lebuziztak”, hanem bárki, aki a megsértett kisebbséghez tartozik, illetve jogvédő szervezet tagja. Míg a szocialisták továbbmennének, és börtönnel sújtanák a gyűlölködőket, a jogvédők a jelenlegi jogi lehetőségeket is bőségesen elegendőnek tartják a szélsőséges esetek kezelésére.

Nem foglalták el állataikkal a Kossuth teret a sertéstartók, miután az agrártárca megegyezett a gazdákkal egy 14-15 milliárdos támogatásban. A segítség sokaknak már későn jön: az ágazat egyébként is meglévő problémáit tetéző gabonaválság miatt sorra zárnak be a sertéstelepek.

Szerencsés történelmi fejlődésű országokban a szakszervezeteknek éppúgy megvan a maguk helye, mint a közélet egyéb szereplőinek. Történetesen az, hogy munkavállalói érdekeket fogalmaznak meg, és – ha kell – a szervezett utcai demonstrációk eszközével is élnek. Kevésbé szerencsés múltú országokban a szakszervezetek pontosan olyan suta közéleti szereplők, mint a jóval inkább szem előtt lévő pártok.

Bár a Fidesz egyértelműen politikai kérdéssé tette a tandíjat, a felszín alatt egy érdekes filozófiai vita is meghúzódik: vajon közjó-e a felsőoktatás, és mint ilyen, az állam köteles finanszírozni, avagy a felsőoktatást igénybevevők a saját jövőjüket építik, azaz magánbefektetésről van szó, ezért teljesen természetes, hogy hozzá kell járulniuk a képzés költségeihez?

Ha a tárgyalássorozat az eddigi ütemben halad, akkor Magyarországon januártól – Európában egyedülálló módon – ombudsmani szinten lesznek képviselve a „jövő generáció” ügyei.

A finn Tuusla városka középiskolájában hét diákot és egy felnőttet lemészároló Pekka-Eric Auvinen a YouTube weboldalára Sturmgeist89 (Viharlélek) néven egy Mészárlás a Jokela középiskolában 2007. november 7 -én című anyagot töltött fel, melynek aláfestő zenéjét a KMFDM aggro industrial zenekar adta. Egy év eleji brit felmérésben pedig az intelligenciaszintjük alapján a legfelső 5 százalékba sorolható National Academy for Gifted and Talented Youth diákjai a kemény zenei műfajokat „zsigeri brutalitásuk” miatt dicsőítették.

Meteorit, űrhajó, üstökös, gigantikus gömbvillám, földönkívüliek időgépe? Hogy mi is történt pontosan a szibériai Tunguzban egy híján száz éve, arról annyi teóriát alkottak, hogy felsorolni is nehéz: minden kétséget kizáró magyarázat azonban máig sem született a katasztrófára.

Lesz-e harmadik erő? – teszi fel a kérdést Vígh Gábor a Hetek hasábjain. Ez az erő már itt van, és keresi azt a testet, amelyben megnyilvánulhat, keresi azt a fejet, amelyik koordinálja majd a test mozgását.

A legnagyobb elismerés, ami focistát érhet, az Aranylabda. Olyan csillagok, mint Paolo Maldini vagy David Beckham sosem kapták meg. Ezúttal összegyűjtöttük azt a hét játékost, akik idén eséllyel pályáznak a kitüntetésre. A hivatalos végeredményt december 2-ára ígérik.

Európában egyedülálló őssejtkutató laboratóriumot adtak át Kaposváron múlt héten. A magánklinika engedélye egyelőre kutatásra és sejtbanki tevékenységre szól, de az őssejtekkel való gyógyításra várhatóan már jövő évtől sor kerül. A tervek szerint havonta kétszáz kezelést végeznek majd itt, olyan betegeken, akiken a ma elérhető gyógymódok nem segítenek. A hazai klinika, amelynek létrejötte Seffer István plasztikai sebész nevéhez kötődik, nemzetközi szaktekintélyekből álló orvosgárdával működik.

Idén végre magyar középiskolás is bekerült a Nemzetközi Kémiai Diákolimpia aranyérmesei közé. Hosszú szünet után igazi elismerést jelentett ez nemcsak az illetékes iskola, hanem az egész ország számára is. Köztudott, hogy a nemzetközi reáltudományos diákversenyek élmezőnyéből a magyar fiatalok mára gyakorlatilag kikoptak, hogy egyre inkább átadják a helyüket a feltörekvő, a tudást kitörési pontnak tekintő ázsiai diákoknak. Az idei magyar díjazott érdemét nem kis mértékben növeli, hogy jövőre Magyarországon rendezik meg a 40. Nemzetközi Kémiai Diákolimpiát.

November 16-tól egészen december 24-éig különleges programokkal várja a családokat a Fővárosi Állat- és Növénykert. Harminckilenc napon át változatos gyermekprogramokkal, játékparkkal, játszóházzal, állatbemutatókkal kedveskednek az apróbb és nagyobb látogatóknak.