1. 1961. március 23. Szovjetunió, 1 halálos áldozat
Bár a világ első űrhajósát Jurij Gagarinnak hívják, lehetett volna ez másként is. Amikor a szovjetek kiválasztották az első útra felkészítendő húsz pilótát, a 24 esztendős Valentyin Bondarenko tűnt esélyesnek. A kínzásnak is felérő testedzések után elszántan lépett be az alacsony nyomású kamra ajtaján, hogy megkezdje 10 napos egyedüllét-gyakorlatát, miközben a testére szerelt műszerekkel figyelték a fiziológiai változásokat. Az utolsó napon Bondarenko letépte magáról a kábeleket, és helyüket alkoholba mártott vattával dörzsölte le, amit azonban a hősugárzó rácsai közé dobott. A felcsapó lángok a dúsított oxigén jelenléte miatt azonnal belobbantották az egész kabint. Bondarenko gyapjúruhája is tüzet fogott. Miközben kiemelték, egyfolytában ezt hajtogatta: „Én vagyok a hibás, ne vádoljanak senkit!"
2. 2002. október 15. Oroszország, 1 halálos áldozat
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2009. 05. 22. (XIII/21)
