hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Mondatok egy kiállításról

2006. 12. 12.
A nyitás napjának délutánján nézem meg a kiállítást. A Szépművészeti Múzeum becslése szerint aznap körülbelül ötezren voltak kíváncsiak Van Gogh képeire, ami rekordnak számít a múzeum százéves fennállása óta. A megnyitó látogatóit arról kérdeztem, mi hozta őket ide, miért tetszenek nekik Van Gogh képei, mit ad nekik a festő, milyen élményt kapnak a képeket nézve száz év után is.



Fotó: Vörös Szilárd

Művészettörténész hallgató: Nem anynyira a képek látványának szépsége
tetszik, hanem a lendület, erő és energia, ami a képeiről árad. Olyan energiákat
sűrít az ecsetvonásaiba, és olyan energiával teszi föl a vászonra az olajat,
hogy ez most, száz év múlva is magával ragadó. Abban az időben a papucsokat
ábrázoló kép igazi botrány volt. Műkereskedelmi értéke még ötven-hatvan év múlva
is nulla volt. Mit keres egy fapapucs bekeretezve a falon? Hogy mitől hat mégis?
Attól, hogy szinte látom azt a lábat, amely kilépett a papucsból. Látszik a
papucs tulajdonosának, használójának eldeformált, bütykös, paraszti munkában
megedződött lába. A papucs úgy van kitaposva, hogy ott van a képen annak az
embernek a sorsa. De emberi sorsuk van a képen az olajfáknak, a nárciszoknak,
heringeknek, bakancsoknak is.

Műszaki egyetemista: Ma forintba átszámítva, ha éppen eladó lenne egy jelentős
Van Gogh-kép, kb. tízmilliárd forintról indulna. Kíváncsi voltam, hogy néz ki
egy ilyen kép. Hát … mit mondjak. Inkább nem mondok semmit.

Műgyűjtő: Imádta, szerette a japán fametszeteket. Sok képén ez a vonzódás
kimutatható. Nem véletlen, hogy a nyolcvanas években a világon először egy japán
bank vásárolt meg egy Van Gogh-képet csúcsösszegért, közel ötven millió
dollár-ért (tízmillárd forint). A japánok eleve sokat tesznek – mivel
sajátjuknak érzik – Van Gogh világsztárrá emeléséért. Életében egy képet tudott
eladni, bár az öccse, Theo, aki képkereskedő volt, mindent megtett, hogy
menedzselje a bátyját. Egyébként abban az időben ma már unalmasnak tűnő
szalonfestők szalonképei mentek, bár Theónak jó szeme volt. Ma már sztárnak
számító impresszionista festőkkel kereskedett. Ha azok a képek ma meglennének és
eladnánk, Theo Van Gogh a világ leggazdagabb emberei közé számítana.

Kortárs festő: A színeket a vászonra egymás mellé rakja föl, nem maszatolva
össze a színeket és a vásznat. A tiszta, keveretlen színeket szellősen rakta föl
olyan módon, hogy az alapozás fehérje aurát ad minden ecsetvonás köré. Így
szinte mozgásba jönnek a színek. Mintha minden ecsetvonásnak külön vibráló
fényudvara lenne az alapozás fehérjéből. Ezáltal a színek szinte pulzálnak,
dinamikus erejük lesz.

Művészettörténész hallgató: Gauguin és Van Gogh nagy barátok voltak, elismerték,
tisztelték és szerették egymást. Theo, Van Gogh öccse hozta össze őket, hamar
felismerve Gauguin tehetségét. Együtt laktak sokáig, de Van Gogh hisztijével és
elmebetegségével nagyon nehezen volt bárki számára összeférhető.

Lelkész: Az sem véletlen, hogy melyik festőből – íróból vagy zenészből – mikor
lesz sztár. Van Gogh nem saját korának szellemét ragadta meg, hanem a későbbi
korokét. Nézd meg ennek az évtizednek – hogy úgy mondjam – vezető szellemét,
igenis rárímel arra, amit Van Gogh szellemisége, karaktere, őrülete képvisel.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!