hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Mit tudtak a szövetségesek a népirtásról?

2014. 07. 03.
A címben szereplő kényes téma, a két szereplő viszonya a vészkorszak nemzetközi és hazai szakirodalmában is legalább három évtizede rendre felmerülő kérdés. Ez nem véletlen, hiszen a magyar holokauszt mintegy félmillió áldozatot követelt, s a meggyilkolt emberek döntő többsége Auschwitz-Birkenauban, illetve más koncentrációs táborokban lelte halálát. Ezért a kérdéskör fókuszpontjában az állt (s az áll ma is): miért nem bombázták a szövetséges haderők a lágereket, s elsősorban Auschwitzot? A beavatkozás permanens elmaradásának megértéséhez ugyanakkor számba kell venni azokat a világpolitikai összefüggéseket, amelyek mentén a szövetséges nyugati nagyhatalmak (USA, Nagy-Britannia) vezetői úgy gondolták, a hadműveleti területeken folyó háborús erőfeszítéseken túlmenően nem lépnek közbe az üldözöttek megmentése érdekében.

A nyugati hatalmak vezetői természetesen már a második világháború előtt is tisztában voltak azzal, hogy Németországban a nácik üldözik a zsidókat. Erre meglehetősen kendőzetlen adalékul szolgált Hitler 1925-ben írott, sokak által ugyanakkor lebecsült Mein Kampfja is, amelyben a zsidók megsemmisítését helyezte kilátásba (s ezt a tézist máskor is felvetette, 1939. január 30-ai beszédében pedig újólag, nyersen kifejtette). Emellett a nyugati sajtó által a demokratikus országok közvéleménye előtt sem maradt rejtve a terjeszkedő német állam mindinkább penetráns zsidóellenes belpolitikája: az első koncentrációs tábor (Dachau – 1933) felállításától kezdve a zsidó üzletek bojkottján keresztül, a faji törvényekig, a kristályéjszaka rémtetteiig (1938). A nyu­gati politikai elit előtt közismert volt az 1938-as eviani menekültügyi konferencia kudarca is, amelynek egyik tárgyalási területe az üldöztetések és atrocitások elől Németországból kivándorolni akaró zsidók sokrétű problémája volt, s amire a tanácskozás sem tudott, de nem is igyekezett hatékony gyógymódot találni.

A háború kitörése, illetve a nyugati demokratikus államok 1940-1941-ben való megtámadása, elfoglalása újabb fejezetet nyitott. Szórványos híradások útján, de egyre pontosabb képet nyerhettek az 1940-től a keleti területeken felállított gettók mibenlétéről. Emellett tömegesen szivárogtak ki hírek (s még az amerikai sajtó is közzétette) a szovjet területeken elkövetett, a Wehrmacht nyomában járó mozgó SS-kivégzőegységek, az Einsatzgruppék több  százezer embert érintő (s végül körülbelül kétmillió, többségében zsidó áldozatot követelő) tömeggyilkosságairól is. A szövetségesek kormányzata(i) és politikai elitje talán még élesebb képet alkothatott a lengyel területeken felállított gettókban lévő embertelen állapotokról: a mesterségesen is fokozott éhezésről, járványokról és kivégzésekről. 1942 őszétől a brit újságok is arról tettek említést, hogy Németországból  tömegesen hurcolnak zsidókat kelet felé. 1942-ben a lengyel ellenállás minderről részletekbe menően tájékoztatta a londoni lengyel emigráns kormányt, s általuk a nagyhatalmak vezetőit is.

Ezen tények birtokában számos figyelemfelkeltő akció ismert, amelyek a nyugati közvéleményt orientálhatták volna. Elsőként Thomas Mann író tájékoztatta a BBC csatornáján keresztül a brit közvéleményt 1941 decemberében és 1942 januárjában a kelet-európai zsidóság gettósításáról és legyilkolásáról, valamint az Einsatzgruppék tömeggyilkosságairól beszélt a brit rádióban. Fontos megemlíteni, hogy 1942 májusában Samuel Artur Zygielbojm a Bund (a zsidók szocialista szervezete) képviseletében a BBC adásában beszámolt a lengyelországi tömeggyilkosságokról. A Bund pontos adatai (amelyek 700 ezer lengyel zsidó megöléséről szóltak) nyomán számos angolszász sajtóorgánum cikkezett 1942 nyarán. Ugyanezen időpontban – elsősorban a lengyel emigráns kormány erélyes fellépése révén – a BBC a továbbiakban is részletekkel szolgált a lengyelországi tömeggyilkosságok valós eseményeiről, a Bund-jelentést zsidó lapok és a Daily Telegraph angol napilap is részben vagy egészben közölte, július 10-én pedig a Times számolt be a lengyel zsidóság legyilkolásáról.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!