A Combinók kálváriája nem új keletű. A világ leghosszabb villamosai körül már
„fogantatásuk” pillanataiban, a 2003-as villamostender idején is jócskán akadt
botrány. Amikor a sárga óriáshernyók még csak a jövő távoli víziói voltak, a
magyar sajtó azon „értetlenkedett”, hogy a főváros miért pont a legdrágább
ajánlatot tevő Siemens céget hozta ki nyertesnek a villamostenderen. A költői
kérdésre akkor se kaphattunk választ, mivel a városvezetés „titokban tartott
értékelési szempontok” alapján döntött a német cég villamosai mellett. Így a
villamoscserére szánt 1997-es összeget 3,4 milliárdról először tizenkettő, majd
negyvenegy milliárd forintra srófolták. A „sikeres” pályáztatás után gyorsan
kiderült azonban, hogy a „titokban tartott értékelési szempontokat” azért
szerencsés lett volna legalább néhány külsős szakemberrel is megosztani. A
tendernyertes villamos ugyanis olyan konstrukcióhibáktól szenvedett, amely miatt
még a gyártást is le kellett állítani. Példának okáért több európai városban is
megrepedezett a kasznija. Az apró gikszer a fővárost szerződésmódosításra
kényszerítette, és az eredetileg alumíniumszerkezetű szerelvények helyett
acélkasznis kocsikat rendelt a Siemenstől.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2006. 08. 05. (X/31)
